2013. március 20., szerda

A titkok könyvtára

A templom és az altemplom megtekintése után nagy várakozással indultunk el az apátság könyvtárába. A klasszicista épület közvetlenül a templom mellett található. Az 1800-as évek első felében épült Engel Ferenc és Packh János tervei alapján. A pazar beltéri díszítés, a könyvespolcok, a rengeteg régi könyv látvány mindenkit lenyűgözött. A bejáratnál állt meg a csoport és ott hallgattuk az idegenvezető előadását. Hatalmas volt a beltér. Felnézve az alábbi fotót készítettem.


A bejárat bal oldalán egy hatalmas földgömböt láttunk.


A Regula előírja, hogy a szerzeteseknek a napjuk egy részét olvasással és tanulással kell tölteniük. Ez így volt régen is. Egy Szent László korabeli oklevél szerint a XI. században már 80 kötet (benne 200 művel) tartottak nyilván. Persze ez a szám az idők során folyamatosan növekedett. A törökök uralma után nagyon sok kötet eltűnt, később még a könyvtár is bezárásra került. 1802-ben nyitotta meg újra a kapuit, de a bezárás előtt 4000 kötetből mindösszesen 757 kötet és 27 kézirat került vissza a könyvtárba. Ma már közel 400000 kötetet tartanak nyilván. Csupán a könyvek 1/3-a van ebben a teremben, tematikus elrendezésben. Az újabb kiadású könyvek kölcsönözhetőek.


Az épület belső díszítése Josef Klieber, bécsi mester nevéhez köthető. A terem négy oldalán, négy tudomány - filozófia, teológia, orvos- és jogtudományok - freskója látható. A mester munkái az alapító Szent Istvánnak és a helyreállító I. Ferencnek is emléket állítanak egy-egy gipsz királyszobor formájában.


A hosszanti terem központi mennyezeti freskója Minervát ábrázolja.


Az oldalfalon megfigyelhetünk egy különlegességet is, méghozzá a napjainkban oly divatos 3D hatás korabeli verzióját. A magyar kultúrtörténet nagyjait ábrázoló portrék ugyanis árnyékoló festéssel készültek, így a teljesen síkfelületű freskók lentről nézve teljesen térhatásúnak tűnnek.


A terem falait 150 cseresznyefaszekrény borítja, előttük az emeleten jón stílusú faoszlopok egyfajta erkélyfolyosót tartanak. Az elérhető távolságban lévő könyveket a korábbi fotón látott vékony drótháló védi. A terem páratartalmát folyamatosan egy ellenőrzőműszer felügyeli. A legrégebbi írott anyagok az oklevelek, melyek száma meghaladja az 5000 darabot. Közülük kiemelnék most kettőt. Az eredeti okleveleket a levéltárban őrzik, de a másolatuk itt megtekinthető. A legrégebbi oklevél Pannonhalma kiváltságlevele, melyet Szent István adományozott a monostornak 1001-ben.


A királyi aláírás, Stephanus Rex.


A legértékesebb oklevél pedig a Tihanyi alapítólevél, melyben I. András 1055-ben összeíratta a monostor birtokait. Az igazi értékét az adja, hogy ebben olvashatóak az első magyar mondattöredékek, latin szövegkörnyezetbe ágyazva.



Igazán érdekes technikával érték el a szöveg terjedelméhez szükséges levélméretet.


4 megjegyzés:

  1. Hja kérem a tv hatalma!Visszahoztál a fotókkal régi emlékeket. A múltkori bejegyzésben voltak fotók amik nagyon tetszettek, azt hiszem nem jeleztem. El kell ide ismét mennünk. Vagy 40-50 év után.

    VálaszTörlés
  2. Az első fotót azonnal a szívembe zártam!
    A térbeli hatású festések itt is a kedvenceim közé tartoznak, errefelé nagy múltja van - neve Lüftlmalerei - már többször írtam róla. (Pl itt: http://bessyke.blogspot.de/2012/04/luftlmalerei-falfesteszet.html)
    Könyvem is van e művészet kialakulásáról, hihetetlenül érdekes és szép.
    Bogarásztam a magyar szavakra a latin között, de nem akadtam rá. :-)
    Ötletesen összevarrták az okleveleket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is az egyik kedvencem lett az a fotó. Nem tudom mennyire látszik a fotón, de az is egy festett ablaksor :)

      Törlés