Vörös ikonosztázion

A templom belterében egy nem túl szokványos, vörös színű és copf keretezésű ikonosztázion magaslik az oltár előtt.

Nem csak az ikonosztázion kialakítása különleges hanem a története is. Az egyházközség honlapján így írnak róla:

"Mivel a XIX. század végére a görögkeleti szerb hívők jóformán kihaltak, a szerb egyházközség vagyonát államosították és a Rákosi-korszaktól kezdve a Rác templom sokáig magányosan állt. Ettől kezdve ezüstveretű misekönyve, ikonjai a többi különleges értéket viselő kegytárggyal együtt a Szentendrei Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény részét képezték. Az ikonosztáziont a sorozatos betörések elől a szentendrei szerb templomba menekítették, majd a győri Xantus János Múzeumba." 

"Az immár elhagyatott, üres épület az összedőlés szélén állt. Újságcikkek rebesgették a vagyonától megfosztott Rác templom pusztulását. Végül a városvezetés úgy döntött, valamiképpen hasznosítják az épületet. Eredetileg kultúrháznak szerették volna kialakítani, de végül a görögkatolikusok kérésére a Szerb Ortodox Egyház 1997-ben átadta egyházi használatra a templomot a Győri Görögkatolikus Egyházközségnek, mely mai napig szertartásait itt végzi."

"1995-ben a templom, a paplakkal együtt felújításra került Fekete András atya vezetésével."

A copf stílusú ikonosztázion és padok jelentős művészeti értéket képviselnek. A templomban a püspöki szék és a két kántorszék mellett jelenleg száz ülőhely áll a hívők rendelkezésére.

Az ikonok nem a hagyományos ikonfestészeti eljárás alapján készültek, hanem úgynevezett parasztbarokk stílusban. Mutatok néhány részletfotót. Íme az északi és a déli diakónusi ajtók festményei.

Az ajtók melletti kisebb festményeken a két fő vértanú (balra Szent György, jobbra Szent Demeter) látható. A központban a királyi ajtó.

Részlet a felső két táblasorból.

Szent Miklós