2010. július 17., szombat

Ébred a Fertő

Hajnali négy óra, a mobiltelefon jelzésére ébredtem. Ez alkalommal a Borsodi-dűlő volt a célom, a határ közelében. Korábban az egyik fotóstársamtól hallottam erről a helyről de a távolság ugye nagy úr... Most itt voltam végre és izgatottan vártam az új terep felfedezését. Vendéglátónk, József nagyon segítőkész volt. Előző nap a kocsijával elvitt addig a pontig ahonnan már láttam a magaslest. Így másnap a sötétben már nem okozott problémát a tájékozódás. Gondolom sokak szemében furcsa, ha az ember a nyári szabadság alatt korábban kel mint a dolgos hétköznapokon, de higgyétek el a látott dolgok legtöbbször bőségesen kárpótolják azt a pár órát! 


Az út minősége miatt a megengedett sebességnél is lassabban haladtam. Elhagytam Sarródot, majd a Kócsagvárat. Ezen az útszakaszon már nagyon elenyésző a forgalom. Ez meglátszott az állatok viselkedésén is. A kocsi fényszórója gyakran világított meg riadt szempárokat. Mezei nyulak gubbasztottak a lucernás szélén. Óvatosan közlekedjünk, ha megriad könnyen a kocsink elé ugorhat! Délelőtt hazafelé is láttam nyulakat, de nem zavartatták magukat, békésen falatoztak tovább, az úttól alig 8-10 méterre. A magasleshez közeledvén tovább csökkentettem a sebességet és lekapcsoltam a fényszórókat is, hogy minél kevésbé zavarjam meg a madarakat. A lestől kicsit távolabb parkoltam le. Derengő fények és több száz tavon úszó nyári lúd békés gágogása fogadott. Hihetetlen élmény! A fotófelszereléssel felmásztam a lesbe és csendben várakoztam.


Az első hajnali sugarak fényében a nyugati határ mentén pár percig feltűnt a Schneeberg párába vesző csúcsa de amilyen hirtelen feltűnt olyan hirtelen ismét párába veszett.


Sajnáltam, mert szerettem volna fotókat készíteni a hegyről is. Később József megnyugtatott addig örüljek amíg nem látom a csúcsot. Ha szép, kontrasztosan látszik akkor várhatóan 2-3 nap múlva megjön a rossz idő. No, gondoltam akkor inkább vesszen a csúcs (mármint a fotó róla). A Borsodi-dűlőről röviden. Természetvédelmi terület, erre táblák is figyelmeztetnek. Az épített magasles előtt több kisebb szikes tavacska található, rendkívül gazdag madárvilággal. Fotózás szempontjából a les telepítése ideális a hajnali madárfotózáshoz és megfigyeléshez, hiszen a Nap éppen a hátunk mögött bukkan fel. 
A távolban további szikes tavakat láttam. Mint később kiderült a nagyobb testű vízi madarak (gémek, kócsagok) azt részesítik előnyben. A les korlátján megdermedt legyek várták a felkelő Nap szárító sugarait és melegét. Mögöttem a harmatos fűben egy mezei nyúl érdeklődve figyelt. Hogy is van ez  - most ki kit figyel meg? 


A les melletti nádas felől mozgás hallatszott. Pár pillanat múlva felbukkant egy kis csapat.

 


Ugye hogy érdemes korán kelni? Hamarosan folytatom... 

5 megjegyzés:

  1. Lovely shots. I particularly love the orange sunrise

    VálaszTörlés
  2. Bizony érdemes korán kelni, az első fotó egyszerűen ragyogó! El is képzeltem egy könyv borítóján. A nyúl-őr vicces. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már kezdem is keresni a könyvkiadót :) Köszönöm!

      Törlés
  3. I agree with Gravel. Early morning is a good time for photography. The sunrise is beautiful!
    I particularly love the last one. You did not miss such a wonderful moment of two deer chasing birds!!Have a good day.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. That's my favourite shot from this series. Lucky and lovely moment indeed. I was on good place at right time :)

      Törlés