2020. augusztus 29., szombat

Mögöttem az utódom - Kolodko

Tudom, picit másképpen szól a címnek választott szólás, de nem elírás. Mindjárt meg is magyarázom. Július elején újabb kis miniatűrökkel gazdagodott a Kolodko szobrok kis csapata. Ezúttal Kőbányán, a Dreher Sörgyáraknál állított fel két szobrot a művész. Az egyik a gyár előtti területen látható, egy söröskocsit és két dreheres lovat ábrázol. Ottjártunkkor is folyamatos volt a kamionforgalom a teherportán. Manapság már hatalmas 24 tonnás kamionokkal szállítják a sört. A poszt indexképének választott fotón éppen egy kamion fordul be a szobor mögött a gyárterületre.


2020. augusztus 26., szerda

Séta a Farkaserdőben

Ez a rövidke történet azzal kezdődött, hogy pár héttel ezelőtt elvittem a fényképezőgépemet időszakos tisztításra. Sokszor járok kinn a természetben, szélben, esőben, hidegben, melegben cserélgetem az objektíveket. Ezért időközönként szükséges a vázbelső portalanítása. Gondoltam a szerviz után elmegyek valahová és exponálok egy-két próbafotót. A vízpart szóba sem jöhetett, még élénken élt bennem az üstökösvadászat alatt tapasztalt szúnyogdömping. Ha nem vízpart akkor legyen egy erdő. Újpesten a közelünkben terül el a Farkaserdő és elég régen is jártam a fái között, így rá esett a választásom.


2020. augusztus 23., vasárnap

Irota a Mesefalu - Megújulás

Lassan ideje lesz visszatérnem a blog világába. Elég régen posztoltam utoljára, de munka után esténként szívesebben hűsöltem kint az erkélyen. Zenét hallgattam, néztem a csillagos égboltot, figyeltem a denevérek éjszakai vadászatát. Pedig időközben gyűlt a bloghoz is az anyag. Székesfehérvár, Vácrátót, Dörgicse, Tihany - hogy csak néhányat említsek. Most mégis a legutóbbi utunkról írok először.

  

2020. augusztus 5., szerda

Telihold előtt

Nem ismerek magamra! Már az előző posztomat is a rendhagyó kategóriába soroltam, de álmomban sem gondoltam, hogy a követező bejegyzésem is az éjszakai égboltról fog szólni. Szombat este kiültem az erkélyre, egy kicsit felfrissülni az egész napos kánikula után. Kényelmesen hátradőltem a karosszékben és hosszasan gyönyörködtem a csillagos égbolt és a majdnem teljes holdkorong fényében. Eközben vetődött fel bennem a gondolat, hogy talán érdemes lenne megnézni a Holdat a madarászáshoz használt spektívvel is. Kíváncsi voltam az eredményre, hiszen ezt nem próbáltam még ki korábban. Felállítottam az állványt, csatlakoztattam a távcsövet és már kezdődhetett is az éjszakai égbolt felfedezése. Elképesztően szépen, élesen és részletgazdagon jelentek meg a Hold kráterei, az árnyékosabb íven. No, erre felvillanyozódott az egész család!

2020.08.02.