2024.09.11.
Velem bejárása után az alig pár percnyi autóútra lévő Cákra mentünk át. A festői szépségű kis község határában található a védett pincesor, mely a környék legjelentősebb népi építészeti emléke.
Meglehetősen meleg őszi nap volt, a jegypénztáros hölgy egy kutyus társaságában az egyik fa alatt hűsölt. Miután megvettük a belépőjegyeket, szabadon bejárhattuk a területet és a kinyitott présházakat.
Egykoron jóval több épületből állt a pincesor, melyekből végül nyolc présházat sikerült megmenteni az utókor számára.
A talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezettel megépített és zsúppal fedett pincék a XIX. század második feléig présházként is működtek. Azonban ekkor jelent meg először Európában a filoxéra, amely óriási pusztítást okozott az öreg kontinensen, így Magyarországon is. A helyi gazdák ekkor telepítettek gesztenyét a szőlőskertek helyére és a régi présházakat használták a szelídgesztenye és gyümölcs tárolására.
A lankás domboldalnak köszönhetően néhol egész közelről megcsodálható a zsúptetők látványos szerkezete és rendezettsége.
A látogatók előtt megnyitott épületekben láthattunk régi használati tárgyakból összeállított kiállítást, korabeli berendezést, vendégváró asztalt vagy éppen gyönyörűen megfaragott préseket.
Az egyik bejárati ajtó takarásában lettem figyelmes erre a kis festményre.
Nagyon szép, hangulatos hely, kellemes séta lehetett a régi présházak között! Mi is szeretjük az ilyen látnivalókat.
VálaszTörlésAnnyira szeretem az ilyen régi helyszíneket...Nem mintha szeretnék ott élni - de van valami otthonos, nyugalmas, békés hangulatuk ezeknek a régi dolgoknak és a mai rohanós világból olyan jó kicsit kiszakadni....
VálaszTörlés