Csak egy pillanat. Amikor hónapokkal ezelőtt, először megláttam rögtön megtetszett. A színek, az éles kontraszt. Az élénk zöld és a fakó barna összhatása.
Egy kis terasz vendéglő, ahol a tulajdonos kihelyezett takarókkal is kedveskedik a vendégeknek. Bizony a hidegebb napokon jól jöhetett egy forró kávé mellé. Már első látásra éreztem, hogy ezt majd meg kell örökítenem. Aztán csak teltek a hónapok. A hosszú hétvégén végre jók voltak a fények és nem halogattam tovább. Megjött a tavasz, a melegben már az üdítőé a főszerep - természetesen szigorúan kalória nélkül!
Hogy hol készültek ezek a fotók? Nos, az Újpesti Piac felújított pavilonjánál. Két kép kevés az újabb poszthoz, ezért gondoltam készítek még pár pillanatképet és írok pár sort a piac történetéről.
A piac története még valamikor az 1800-as évek második felében kezdődött. Kofahajók érkeztek a Dunán, melyek kikötöttek a Megyeri Csárdánál. Onnan szekerekkel hozták az árut a főtérre, és azokról árulták az árusok a portékáikat. Később fejlődésnek indult a kereskedés, megjelentek az első sátrak. Olyannyira jól működött a dolog, hogy végérvényesen megragadt a piac Újpest központjában, a Szent István téren. Így van ez napjainkban is - a helyiek legnagyobb örömére. A jelenlegi főcsarnok 1972-ben épült fel. Ehhez tartozik a kis csarnok és a virágcsarnok, összesen 7000 m2. Érdekes, hogy a piac csak a 2010-es felújításakor kapta meg a fent látható feliratot - Újpest címerével díszítve. A terület új kőburkolatot kapott, melyen a galambok is lelkesen totyognak, lehullott táplálék után kutatva.
Árnyékolók, felújított padok és napközben finom illatok csalogatják a piac vásárlóit, a járókelőket egy kis pihenésre, falatozásra.
Amíg a felnőttek, falatoznak, beszélgetnek addig a gyerekek kihelyezett színes házikókban játszhatnak. Nagyon jó ötletnek tartom. A építmény tényleg pici, ezért csak az objektíven keresztül kukkantottam be.
Ahhoz képest, hogy egy piacon járunk meglehetősen jónak mondható a tisztaság - ezt hivatott segíteni a sok kihelyezett modern szeméttároló is.
Nyüzsgés nélküli pillanatképeket szerettem volna készíteni, ezért a fotósétámat eszerint terveztem meg. A vendéglősök egy része már elkezdett bezárni. A kültéri székek példás rendben, összerakva sorakoztak.
Persze nem mindenki törekszik a modern vonalakra, az ergonómiára. A következő szék így várja vissza őstermelő gazdáját a jövő héten.
A gyalogosforgalmat és a parkolót modern vonalvezetésű oszlopsorok határolják. Gondoltam az ellenfényt kihasználva készítek egy időalagutas képet.
A közeli pékségből még mindig friss kenyér illatát hozta a szellő. Otthon engem is várt a feleségem finom főztje, ezért elindultam haza. Elégedett vagyok a rövid fotóséta eredményével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése