2015. február 27., péntek

Lázbérci-víztározó

Következő kirándulásunk célpontja a Bükki Nemzeti Park területén található. Kazincbarcika felől érkezve, a főútról lekanyarodva egy festői útszakasz vezet Szilvásváradra. Nagyjából féltávon - Bánhorváti és Dédestapolcsány között - egy magas jegenyékkel szegélyezett bekötőútnál feltétlenül érdemes megállnunk. Ez vezet ugyanis a jelenlegi célpontunkhoz, a Lázbérci-víztározóhoz.
  


2015. február 25., szerda

Egy ipartörténeti ritkaság

Lássuk hát milyen ipartörténeti ritkaságot őriznek a Generátorház öreg falai. A terem központi részén több méter magasan tornyosult fölénk egy hatalmas négy hengeres dízelmotor.



2015. február 22., vasárnap

Ipartörténeti séta a Gázgyárban

Az előző poszt apropóján most előveszek egy régi fotósorozatot. 2013 őszéig kell visszatekernem az időkereket. A "Design Hét Budapest" keretein belül abban az évben először került megszervezésre az "IPAR100" ipartörténeti séta. Három létesítmény megtekintésére lehetett jelentkezni és köztük szerepelt a Gázgyár is. A jelentkezési helyek pillanatok alatt beteltek, jól mutatva, hogy mekkora érdeklődés van az ilyen programokra. Legnagyobb sajnálatomra én is lemaradtam akkor a regisztrációról. Pár nappal később a Lásd Budapestet blog szerzőjétől kaptam egy levelet, miszerint a nagy érdeklődésre való tekintettel lesz két extra látogatási lehetőség. Így sikerült végül csatlakoznom ehhez a programhoz. Vegyes képet kaptunk a területről. Ugyan sok épület megújult már, de számos matuzsálem még felújításra várt. Itt van például a tornyok mellett álló Kazánház.

       

2015. február 20., péntek

Kedvenc tornyaim - Óbudai Gázgyár

Sokszor sok helyen leírtam már, hogy az Óbudai Gázgyár tornyai nagyon közel állnak hozzám. Tökéletes példái annak, hogy egy ipari létesítmény is rendelkezhet figyelemre méltó formákkal.



2015. február 18., szerda

Madárgyűrűzés a réten

A meghirdetett programra a kora reggeli hideg ellenére is szép számú csoport állt össze. Éjjel kemény fagyok lehettek errefelé, az útszéli pocsolyákon vastag jégréteg feszült. Néhány gyerek megpróbálta megtörni kővel és ágakkal, de nem sok sikerrel jártak. Nem sokkal 9 óra után Zoli kiadta az indulási parancsot, elindultunk a célterületre. Az MME szakemberei már jóval korábban elkezdtek itt dolgozni. Mire mi megérkeztünk a befogó hálók már álltak és az első madarak is belerepültek. Türelmesen várták, hogy a szakértő kezek kiszabadítsák őket.



2015. február 15., vasárnap

Felsőrákosi-rétek

Ismét rá kellett döbbennem, hogy hogy rohan az idő. Január eleje óta nem voltam sem kirándulni, sem fotózni (hol a rossz idő, hol munka vagy egyéb elfoglaltság miatt). A napokban kaptam egy MME hírlevelet, melyben ismét terepprogramra invitálták az érdeklődőket. Az időjósok szintén biztató előjelekről számoltak be, így döntöttem - megyek. Szombaton reggel volt a találkozó és a célterület a Felsőrákosi-rétek voltak.

  

2015. február 11., szerda

A falu kápolnája

Az Irotáról szóló sorozat utolsó bejegyzésében szeretném még megmutatni a falu kis kápolnáját. A főutcán könnyen megtaláljuk, hiszen a homlokzat, a Mária szobor és az előtte álló kőkereszt már messziről irányt mutat.



2015. február 8., vasárnap

Fényecsettel újrafestve

Az őszi napsütés csodákra képes. A ködös, szürke határt egy pillanat alatt harsogó színköntösbe öltözteti.



2015. február 1., vasárnap

Őszi határ

Magunk mögött hagytuk Irota utolsó házait. A kis földút dombok között kanyarog, hallani ahogy a kis patak ott csobog mellettünk a part menti bokrok takarásában. Lankás megművelt lejtők és kis erdős ligetek váltogatják egymást. Meglehetősen sok vadlest láthatunk az erdőszéleken. Én is kihasználtam a magasság adta lehetőséget néhány fotó elkészítésének erejéig.