2016. október 5., szerda

Egy baranyai kis falu - Feked

Talán Ti is láttátok vagy olvastátok már az Origo-n, hogy egy elindult egy újabb "verseny". Megpróbálják megkeresni Magyarország legszebb fekvésű faluját. Talán sokak számára erősen szubjektív lehet majd ez a szavazás, hiszen a saját kis szülőfalujukat tartják a legszebbnek. De azért ott vannak a "függetlenek" is, ráadásul nem is kis számban. Szóval én kíváncsi leszek a végeredményre. Miért is hoztam most fel ezt a témát? Nos, a hétvégén már le is zárult a szavazás első köre, melyben a megyék három-három legszebb településére lehetett szavazni. Baranya megyében nagy fölénnyel Feked nyert. Mi tavaly nyáron jártunk ebben a csodálatos kis faluban és így a szavazás kapcsán gondoltam mutatok néhány fotót a településről.



Egy vakítóan napfényes és meleg napon érkeztünk meg a faluba. Pedáns rendezettség, tisztaság és csend fogadott minket. Csak a távolból hallatszott némi énekszó, talán éppen a falusi kórus próbált valahol? És a házak! Egyből beleszerettem ebbe a különleges forma- és színvilágba.


Az interneten sok helyen és részletesen lehet olvasni a falu történetéről. Én most csak egy-két gondolatot említenék meg róla, melyek segítenek megérteni ezt a különleges formavilágot.


A település nevét először 1372-ben említik a korabeli feljegyzések. Sajnos azonban a török időkben a település teljesen elpusztult. Az embereket megölték, a házakat felgyújtották. Ezt követően csak az 1700-as években, Jany Ferenc próbálta meg újra benépesíteni a falut. Először szláv telepesekkel kísérletezett, de annak sikertelensége miatt végül német telepesek mellett döntött.


A falu új lakói hosszú ideig megőrizték a hagyományokat, szokásokat. A település házain pedig visszaköszön a német architektúra öröksége, mely egy helyen és ilyen nagy számban páratlan Magyarországon.



A házak formailag egyformák, de színileg, díszítésileg nagyban különböznek. 



Jellegzetes fekedi építészeti megoldás az épületek utcai frontján az "óriásokra méretezett" és faragásokkal díszített magas, keskeny utcai bejárati ajtó, melyen belépve az épület tornácára jutunk.



Az ajtók felett több helyen színes, üvegmozaikos ablakot láttunk.



FRISSÍTÉS! Egy kedves blogtársamtól megkaptam a felirat fordítását. Nagyon köszönöm!
"Ez az én házam és mégsem az enyém,
a másodiké sem lesz,
és a harmadik is hasonlóképpen jár mint én.
Amikor eljön a halál és az ajtó előtt áll,
akkor ki kell menjek,
nos, mondd csak kié ez a ház?"


18 megjegyzés:

  1. Köszönet érte, hogy megmutattad. Egyszer meg kell néznem, szeretem az ilyen házakat. A vékony ajtó lélekajtó. "Az utcafrontra merőleges tornácos házak homlokzatán két ablak és egy bejárati ajtó is van majd egy méteres magasságban – ám lépcső nincs előtte. Se bemenni, se kijönni nem lehet ezen az ajtón. Régen a faluban nem volt ravatalozó, és a halottakat a saját házukban búcsúztatták el. A temetés napján, amikor a halottas kocsi megérkezett, ezen az ajtón adták ki a koporsót.

    Ez a népszokás nem egyedülálló a világban, mert Szerb Antal is említi az Utas és Holdvilág című könyvében. Perugiában "halott kapunak" nevezték azt, a városi házak kapuja melletti befalazott kaput, amelyet valakinek a halálakor bontanak ki, hogy ezen adják ki az elbúcsúztatott halottat a koporsóvivőknek." Egy vályogház naplójából hoztam az idézetet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is köszönöm a fenti információt. Eddig nem hallottam erről a szokásról és sajnos az említett könyvet sem olvastam még. Nagyon érdekes amit írtál, talán ezek az ajtók is e célra épültek anno. Viszont van olyan fotóm is egy-egy ajtóról ahol van hozzá lépcső illetve egyik sem épült egy méteres magasságban. Persze az is lehet, hogy azóta egy-két bejárat átépítésre került és ezáltal már tényleg bejáratként funkcionál. Ottjártunkkor nagyon csendes volt a falu és egy ajtón sem láttunk mozgást. Talán majd valaki választ ad erre a kérdésre, ha olvassa a posztot.

      Törlés
    2. Van lépcső a magas ajtóknál, gyerekkoromban is nyitható volt, be és ki is lehetett volna használni.Teljesen funkcionális lenne, de inkább csak a ház dísze volt.

      Törlés
    3. Van lépcső a magas ajtóknál, gyerekkoromban is nyitható volt, be és ki is lehetett volna használni.Teljesen funkcionális lenne, de inkább csak a ház dísze volt.

      Törlés
    4. Köszönöm szépen a kiegészítő információt és a hozzászólást!

      Törlés
  2. Those houses charming. love to see the variety of windows and doors!

    VálaszTörlés
  3. unique place. Put love into their buildings.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szép falu és nagyon szép képek. Remélem a versenyre is beneveztél! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm István. Én csak figyelem a szavazás kimenetelét. Sok faluban még nem is jártam sajnos.

      Törlés
  5. Egy ékszerdoboz, teljesen jogosan nyert ez a település!
    Lehet elfogult vagyok - cáfoljatok meg - de ahol (főleg) német ajkú a település ott a rendezettség azonnal szembetűnő és azonnal felismerhető.
    Megörültem a német feliratnak az egyik ház falán. Egy nem oly rég tett kirándulásunk során ugyanezt a feliratot fotóztam és láttam először. Bejegyzésem kommentjében olvasható a magyar fordítása: http://bessyke.blogspot.de/2016/08/a-hegyi-emberek-dalaval.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm, titkon bíztam is Benned, hogy kapunk egy fordítást.
      Elgondolkodtató mondás, tetszett!

      Törlés
    2. Máskor ne titkold, kérdezz csak rá! :-)

      Törlés
    3. Megtettem volna :) Köszönöm!

      Törlés
  6. http://regmult.blogspot.co.at/2015/12/fekeda-magyarorszagi-nemet-epiteszet.html Itt is van Fekedről fotósorozat. A tornác végében levő ónémet ajtók egyértelműen azok, a magyarországi német falvakban nagyon gyakoriak. Újabban sokan lépcsős bejárattá alakították, de valamikori funkciójukra a falubeliek emlékeznek. A koporsót, mindig lábbal kifelé adták ki az ajtón, mert a néphit szerint, akkor "lelkestül" költözik el a megboldogult.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a hozzászólást és az értékes információt. Lassan összeáll a kép.

      Törlés