2015. március 8., vasárnap

Tavaszköszöntő túra

Hétvégén igazán kitett magáért az időjárás, itt Budapesten. Verőfényes napsütés, felhőmentes égbolt, kellemesen lengedező szellő. A kora tavasz jelei, ahogy a nagy könyvben megvan írva. Már alig vártam, hogy ismét kiruccanhassak egy jó kis sétára a budai hegyekbe. A Fenyőgyöngyéig mentem fel busszal ahol meglehetősen nagy tömeg és parkoló autók sokasága fogadott. Hiába, a jó idő sok embert kicsalogatott a természetbe. Igaz a nap végén láttam valamit, ami szintén oka lehetett a tömegnek, de erről majd a következő bejegyzésben... Az induláskor egy kicsit csendesebb részre vágytam, ezért ellenkező irányba, az Árpád-pihenő felé vettem az irányt. Lassan haladtam felfelé az ösvényen, közben távcsővel figyeltem a madarakat. A meredek hegyoldalnak köszönhetően egy szinten figyelhettem meg a fatörzseken serénykedő fakopáncsokat. Munkájuk hangjától zengett az erdő. Felértem a pihenőhöz, ahol már elég sokan voltak. Napozó túrázók, a párás panorámában gyönyörködő turisták, tízórait majszoló családok, játszó gyereksereg, kutyasétáltatók és még sorolhatnám.



"Árpád-pihenő. Építette 1929. évben Budapest székesfőváros közössége egyik áldozatkész polgárának, Glück Frigyesnek kezdeményezésére és támogatásával. Tervezte: Fridrich Lóránt."

  
A természet "zajongására" vágytam, így a pihenő elérése után letértem a forgalmas turistaútról és egy kis meredek, elhagyatott ösvényre váltottam.


Pár perc gyaloglás után már csak az erdő hangjai kötötték le a figyelmemet. 


Úgy láttam, hogy ezt a területet nem érte olyan nagy csapás a decemberi ónos esőzés során, de azért itt is voltak sérült fák.


A következő célpontom a Szépvölgyi-dűlő volt. Mindig elszomorodom ezen a részen, mert a természetvédelmi terület mivolta ellenére elég sok illegális szemétrakás látható. Nem tudok elmenni egy másik értelmetlen hóbort mellett sem, amely most már itt is több helyen megfigyelhető. Nevezetesen két pet palackot félig megtöltenek valamilyen folyadékkal, összekötik egy madzaggal és a magas fák ágai közé dobják. "Találat" esetén feltekeredik rá, a szélnek esélyt sem adva, hogy lefújja onnan. Egyszerűen fel nem foghatom ezt az egészet, hogy mire jó. Nyilván vagány, bulis cselekedet a végrehajtó szemében. Haladtam tovább és a kopasz fák között időközönként már feltűnt a Hármashatár-hegy meghatározó építménye, az ORFK torony.


Az imént említett negatív dolog mellett egy nagyon jó hírem is van ám! Két hete jártam utoljára ezen a területen és jelentem, hatalmas változások történtek azóta! Az ösvények mentén példás rendben sorakoztak a rendezett farakások és a felhalmozott gallyak. Gőzerővel folyik a kármentesítés és ezt nagyon jó volt látni! A blogtársaim folyamatosan töltik fel a szebbnél-szebb tavaszi virágfotókat. Itt viszont még kivár a természet. A két héttel ezelőtt még csak bimbózó hóvirágoknak, most már nyomát sem láttam, viszont egyéb virágot sem. Az egyetlen zöld színt az örökzöldek adják.



Az irányt a Nagy-Farkas-torok felé vettem majd onnan tovább. Aztán mi történt? Elmesélem a következő posztban!

10 megjegyzés:

  1. glad you had a nice spring day!

    VálaszTörlés
  2. Hi Miklós,
    Nem szeretem a helyeket, ahol sok ember van. Add ide a többi természet. A hangok az erdő, az állatok és madarak. A nap melegét és a szél a szél:-)

    A képek nagyon szép is, ahol a katedrális I Vij nagyon biojzonder látni. Szép héten.
    Egy ölelés

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Thanks for your kind comment dear Helma :)

      Törlés
  3. Ez egy gyönyörű nap volt, így az emberek is kiment sétálni. Nem csoda, augusztusban. De találsz érdekes látnivalók, anélkül, hogy a sok-sok ember. Tisztelettel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Yeah it was a really good excursion. Thanks Giga :)

      Törlés