2020. december 14., hétfő

Egy titkos zuglói japánkert

A fővárosban három japánkert várja a látogatókat. Az Állatkertben és a Margitszigeten létesített kertekben már jártunk és írtam is róluk beszámolót a blogban. Idén nyáron végre sikerült megnéznünk a harmadik zöld oázist is Zuglóban, így lett teljes a lista. Kevésbé ismert, pedig ez volt Magyarország első japánkertje. A magyarázat nagyon egyszerű - egy iskola udvarán található.
 

Beléptünk a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnázium kapuján. A folyosón csend honolt, hiszen még javában tartott a nyári szünet. A portán megvettük a belépőjegyeket és a kapott útmutatás szerint elindultunk az épület mellett vezető úton. Hatalmas udvara van ám az intézménynek! A sportpálya után üvegházak, virágágyások, változatos növénygyűjtemények mellett vezetett az utunk, majd megérkeztünk a bejárathoz. Az íves kis tető alatt látható két kő meglehetősen egyenetlen felületű kiképzést kapott, természetesen okkal. Így ugyanis a kertbe belépő személy automatikusan lenéz a lába alá, ezzel önkéntelenül is fejet hajt, tiszteleg a kert szépsége előtt. A kertet behálózzák az úgynevezett tipegőkövekből kialakított ösvények. Kezdődhetett is a séta!


Varga Márton, az intézmény alapítója 1928-ban tervezte és építette meg ezt a kertet. A főváros mellett most már Szentendrén is található japánkert, de csak ez az egy büszkélkedhet azzal, hogy anno a japán császári család is meglátogatta!


A harmincas években Japán nyitni próbált a nyugati kultúra irányába és ennek részeként a császár egyik fia, Takamatsu herceg és felesége európai körútra indult. Útjuk során meghallották az akkor még különlegességnek számító magyar japánkert hírét és meglátogatták azt.


A hercegnek olyannyira tetszettek a látottak, hogy miután hazaérkezett ajándék gyanánt japán növényeket küldött az iskolának.
 
 


A kert típusa, síkvidéki teakert. A 3000 m2-es terület központi eleme a tórendszer, melyen kőből készült híd ível át.
 

 


Külön öröm volt számomra, hogy néhány szépséges réce is mozgott a tó körül. Mutatok is két különösen szép példányt. Az egyik a mandarin réce.
 

 A másik a karolinai réce (vagy más néven kisasszonyréce).
 

Az épített elemek, a lámpások, a padok mind-mind fontos részei a japánkertnek. Az itt láthatóak azon tárgyak másolatai, melyek a neves kelet-ázsiai kutató, Hopp Ferenc expedíciói nyomán jutottak el hazánkba - egyenesen a japán császári udvarból.
 
 

A kert egyik leglátványosabb fája egy szomorú japánakác.


 Egy speciális metszéstechnikának köszönhető ez a kacskaringós ágazat.


A japánok szerint a kertben eltöltött idő felér egy meditációval. Kikapcsolódhatunk vagy csendesen elmélkedhetünk. Ezt hivatott elősegíteni a víz, a kövek és a növények egysége és harmóniája. Hát akkor meditáljunk még egy picit...


 


1 megjegyzés:

  1. Mennyi csodás hely van kishazánkban! OLyan jó volt általad, a fotóid alapján sétálni, felfedezni ezt a gyöngyszemet! Köszönöm, hogy részuese lehettem!

    VálaszTörlés