Könnyező ikon

Egy átlagméretű fatábla, mégis emberek tízezrei zarándokolnak el minden évben Máriapócsra, hogy láthassák és imádkozhassanak előtte. A pócsi ikon története és a hozzáfűződő kisebb-nagyobb csodák az hiszem egy vaskos könyvet is könnyedén megtölthetnének. Én itt és most csak a legérdekesebbeket osztanám meg az olvasóimmal.

Az eredeti képet Papp István festette 1676-ban, a helyi bíró megbízásából, de anyagi gondok miatt végül egy másik polgár vásárolta meg és a templomnak ajándékozta. Az első csoda 1696 november 4-én történt. Szentmise közben könnyezni kezdett a kép és ez két hétig, megszakítás nélkül tartott. A térségben tartózkodó császári seregek főparancsnoka, Corbelli tábornok vizsgálta meg a kép épségét, igazolta a hitelességét és egy kendővel fogta fel a könnyeket.

  

A kép könnyezésének híre futótűzként terjedt, mely hamarosan eljutott Bécsbe is. I. Lipót osztrák császár és magyar király, felesége kívánságát teljesítve elrendelte, hogy a képet szállítsák át a városba. A kép napjainkban is megtekinthető az osztrák főváros híres templomában, a Stephansdom-ban, mely azóta sem könnyezett újból. A pócsi kis fatemplomban az elszállított kép helye évekig üresen állt. A Bécsbe történő átszállítás ideje során számos másolat készült az ikonról. Egy ilyen másolat került vissza végül a megüresedett helyre. A festője nem ismert.

1715. augusztus 1-én a reggeli mise alatt ez az ikon is elkezdett könnyezni, mely megismétlődött 2-án és 5-én is. A leírások alapján több százan voltak tanúi a csodának. Az erről szóló "Bizonyság Tétel" ma is látható kifüggesztve a templom egyik falán.

1905. december 3-án éppen zarándokok érkeztek a képhez amikor ismét könnyezni kezdett, mely egy megszakítással 18 napig tartott. A csoda kivizsgálására egyházi és világi vegyes bizottságot állítottak fel, mely megállapította annak valódiságát.

Ha betérünk a templomba egyből feltűnik a rengeteg emléktárgy, ajándék, hálaadó emléktábla a kép körül. Aranyláncok, gyűrűk, karkötők, nyakékek. Mind-mind fogadalmi ajándékok, hálából a megsegítésért. Mankók, botok melyek csodálatos gyógyulások bizonyítékai.

Csak néhány történet. Az első könnyezéskor egy haldokló gyermeket vittek el a képhez, melyet megérintett és meggyógyult. Az édesanya drága nyakékét helyezte el hálából a kép előtt - talán ez volt a hálaadó ajándékok első darabja. A külső falon egy érdekes dolgot figyelhetünk meg. Bizony ez egy kaptár.

Egy kállai méhész férfi súlyos köszvénnyel, mankóra támaszkodva érkezett a csodatévő ikonhoz. Útközben fogadalmat tett, hogyha meggyógyul akkor hálából a legszebb méhcsaládját adja majd ajándékba. Imádkozott és a fájdalma enyhülni kezdett. Végül teljesen megszűnt és lábra állhatott. Örömmel indult haza, de útközben megszegte a fogadalmát, már nem akarta elajándékozni a méheket. Viszont mire hazaért, az elígért méhcsaládnak nyoma veszett. Azok beköltöztek a templom északi falán egy repedésbe, annak ellenére, hogy a méhek meleget szeretik. Azóta is ott élnek. Érdekes, hogy a repedés az 1834-es földrengéskor keletkezett a templom mindkét oldalán, de a méhek az északi, hidegebb repedést választották. Talán mondanom sem kell, hogy a kép is azon az oldalon található.

Érdekes kivételt képez a falon látható tárgyak között ez a bilincs. Természetesen ennek is megvan a története. Valamikor régen az egyik szomszédos faluban gyilkosság történt és a gyanú egy emberre terelődött. Ő persze folyamatosan az ártatlanságát bizonygatta. Nem tudta meggyőzni a bíróságot és végül halálra ítélték. Az utolsó kívánsága az volt, hogy imádkozhasson a kép előtt. Teljesítették a kívánságát és ahogy belépett a templomba a bilincs azonnal lehullott róla, ártatlansága bizonyosságot nyert.
Végezetül még néhány fotó a templombelsőről. Sikerült egy kis részletet megörökítenem az oltár mögötti freskóról.

Egy újabb mennyezeti freskó.

Végezetül egy üvegablak a pápai címerrel.

Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a csodálatos templom. Ha Máriapócs környékén jártok, feltétlenül nézzétek meg.