2016. augusztus 30., kedd

Ahol elkezdődött

Elérkeztem e sorozat utolsó részéhez. Számomra ott ért véget ez a fotózás, ahol Bence anno elkezdte. Az utolsó célpontom ugyanis az első épített erdei itatója volt. Nagyon szép környezetbe érkeztem, az eddig meglátogatott erdei lesek közül talán ez tetszett a legjobban.


2016. augusztus 27., szombat

A film forog tovább

Hatalmas élmény volt megfigyelni és fotózni a gémeket és a kócsagokat, ilyen közelről, halászat és tollászkodás közben. Azt tapasztaltam a lesben, hogy nagyon ritkán maradt meg egymás mellett a két faj és mindig a szürke gém volt a domináns. Az érkezésekor a kócsag mindig riadtan távozott és csak akkor szállt le újra ha éppen üres volt a "Cinema" vízfelülete.



2016. augusztus 20., szombat

Vízparti tollasbál

A lesben eltöltött órák alatt bőven volt időm megfigyelni a madarak tollazatát, a pipaszár lábakat és a félelmetes csőröket.


2016. augusztus 17., szerda

Hosszú csőrök hajnala

A hajnali horizont még éppen csak derengett, amikor ismét magamra zártam a "Cinema" súlyos csapóajtaját. Elhelyezkedtem, bekapcsoltam a reflektorokat, a fényerőt 80%-ra állítottam és kinyitottam a takarólapot. Az elektromotor halkan zümmögött, lassan megnyílt előttem a kilátás. Egy nádiposzáta ideális pózban, egy nádszálon ringatózva önfeledten trillázott. Egy törpegém vele átellenben lassított filmekben látott mozdulattal lecsapott a vízbe és lenyelte a zsákmányát. Mindeközben tőlem alig fél méterre becsapódott a vízbe egy jégmadár, majd az apró halacskával a csőrében felröppent egy karóra. Párszor odacsapta a kis testet a cölöphöz majd egy pillanat alatt lenyelte a zsákmányt. Kellemes izgalom fogott el, éreztem, hogy fantasztikus pillanatok várnak itt rám.

  

2016. augusztus 15., hétfő

Mozi az egész világ

Jöjjenek akkor az utolsó nap történései, de előtte ígértem még néhány fotót a "Cinema" fantázianéven futó lesről. Korábban már írtam, hogy ez nagyban eltért az eddig megmutatott lesektől. A következő dokumentációs fotók a kis gépemmel készültek.


2016. augusztus 10., szerda

Egy maratoni nap vége

Hat óra körül értem vissza a tanyára. Csaba nagyon jó hírrel fogadott, este nyolc órától végre szabad lesz a "Cinema". Akár egész éjjel és másnap délelőtt is kint maradhatok. Izgatott lettem, nagyon szerettem volna már látni ezt a híres lest, de eddig folyamatosan foglalt volt a külföldi vendégek által. Hajnalban még úgy gondoltam, hogy nagyjából akkor fejezem majd be azt a napot, hát most alaposan megváltozott a program! Volt még két órám a kezdésig, ezért gondoltam megnézem ismét a kuvik odút, hátha szerencsém lesz most vele a délutáni naplemenetében. Nem volt nagy mozgás, csak a szalakóták röppentek fel olykor. Korábban már írtam, hogy mindig a fa ágainak a takarásában érkeztek, így első alkalommal itt nem tudtam röpképeket fotózni. Most kimondottan erre koncentráltam, akár egy sportlövész. Egy aránylag elfogadható fotó végül csak összejött.