Mohácsi Történelmi Emlékhely

Tegnap a Magyar Nemzeti Parkok oldalán egy meghívóra lettem figyelmes. Megemlékezésre invitálnak mindenkit, hiszen augusztus 29-én lesz a mohácsi csata 489. évfordulója. Július végén mi is eltöltöttünk néhány napot Mohácson és az első programunk természetesen a Mohácsi Történelmi Emlékhely megtekintése volt. A fent említett meghívó kapcsán most én is írok párt sort a látogatásról. Sajnos az időjárás a hely hangulatához "öltözködött". Súlyos, ólomszürke felhők kúsztak az égen és a látogatás alatt többször elkezdett szakadni az eső. Többnyire esernyő alatt egyensúlyozva, egy kézzel próbáltam fotókat készíteni, kevés sikerrel. A látogatáshoz kaptunk egy térképes leírást is, mely jól összefoglalja a hely történetét. Szeretnék majd ebből is idézni, melyet természetesen jelölni fogok.

"Kedves Látogató! Ki most itt belépsz, szent helyre érkezel. Az emlékezés birodalmának szentélyébe, mely több ezer magyar katonának lett végső nyughelye. A reménytelen küzdelem hősei ők, kik életüket adták a hazáért, a magyar állam szabadságáért. 1526. augusztus 29-én tizennyolcezer katonánk esett el Mohácsnál Szulejmán rettegett serege által. A középkori Magyarország alig másfél óra alatt veszítette el királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire"

Hádész kapuján léphetünk be az Emlékhelyre, mely Pölöskei József munkája. A megtört csúcs szimbolizálja azt a törést, melyet az ország elszenvedett a csatavesztés következtében. A kapu több ezernyi csontot szimbolizáló fémtagból áll. Mögötte magaslik a 2011-ben átadott impozáns fogadóépület, mely a Szent Koronát formázza és Vadász György Ybl-díjas építész tervei alapján épült. Itt egy nagyon érdekes, interaktív program keretén belül megismerhetjük a csata részleteit, lefolyását. Továbbá filmvetítés, kiállított fegyverek, teljes fegyverzetbe öltöztetett bábuk, ásatási részletek segítenek minket abban, hogy megértsük a majd ezer évvel ezelőtt történteket.

  

Az itt elesett és a törökök által tömegsírokba temetett magyar katonák maradványainak eddig csak a töredékét találták meg. Az alábbi fotó az ásatások alatt talált állapotot mutatja.

A kiállítás megtekintése után a vezetőnkkel elindultunk az emlékezés ösvényén.

"Utunk egy földbe süllyesztett átriumos épület épület udvarán vezet keresztül, melynek hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi (Vadász György munkája). Középen áll a szökőkút, a fehér kőrózsa, mely mint meghasadt virág, az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja könnyeit (Illés Gyula tervezése).
Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A tízezer tiszafával és mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk."

"A Kárpát-medencében őshonos növények erdeje pusztán egyetlen ponton törik meg, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török ellentámadást jelképezi."

"Az emlékhely területén elhelyezett kopjafák mint sírjelek őrzik az odaveszett katonák emlékét. Azonban ezeket a kopjafákat nem meghatározott sírokra, egy vagy több személy emlékére állították, hanem szétszórtan, egy nagyobb területen annak érzékeltetésére, hogy itt és távolabb is a földben sok ezer azonosítatlan holttest pihen. Összesen százhúsz sírjel, négy különböző művészalkotása eleveníti meg hű szoborként a mohácsi csata egyes szereplőit, a fegyvereket, páncélokat, a csatamezőn elhulló lovakat.

A mohácsi csata első két tömegsírját 1960-ban tárták fel, dr. Papp László régész vezetésével. A város méltó emlékhelyet szeretett volna létrehozni a több ezer elesett emlékére. A kialakítás munkálatai 1975 őszén kezdődtek meg és 1976. augusztus 29-én - a mohácsi csata 450. évfordulóján - tizenhétezer ember részvétele mellett került felavatásra. 2012-ben hivatalosan is Nemzeti Emlékhely rangot kapott.
Végezetül ezúton is köszönjük Nyúl Lászlónak a szakértő és rendkívül érdekes vezetést.