Szuhakálló 700 éves

Egy kis borsodi falu és sok-sok év. Az elmúlt hétvége egy újabb mérföldkő lett a kis település életében. Június 9-én és 10-én egy kétnapos programsorozattal és emlékfa-avatással ünnepelte fennállásának hétszázadik évfordulóját.

A héten mi is eltöltöttünk néhány napot a faluban és készítettem néhány fotót az ünnepi poszthoz. Elsőként az emlékfát néztem meg, amely a Községháza előtti parkban került felállításra. Számomra eddig az emlékezés helyszíne volt ez a kis park. A központi részen álló emlékmű a két világháború hősi halottainak, valamint az 1952-es szuhakállói vízbetörés túlélőinek és halottainak állít emléket. 

Ez utóbbi szomorú eseményre egy korábban kihelyezett emléktábla is emlékezteti az utókort.

Az emlékfa felállításával már az ünneplés is beköltözhetett a parkba. Egy kis borsodi falu és 700 év.

Az évforduló alkalmából készült emlékfát Jaskó Péter fafaragó készítette, aki egyben Sajógalgóc polgármestere is. 

Az ünnepi köszöntők után Szarka József esperes szentelte meg az emlékfát. Az egyik oldalára Szuhakálló címere, az 1317 és 2017 évszámok, valamint a falu neve lett kifaragva. (Sajnos a rendkívül erős délelőtti ellenfényben erről nem tudtam elfogadható minőségű fotót készíteni.) A másik oldalán a falu történelméből lett néhány fontosabb évszám kifaragva.

1317. A település első írásos említése - Carlon, Karlou, Karlo alakban. A település a Jolsvai család birtoka volt.

1356. Itt tartották Borsod vármegye nemesi gyűlését.

Azt hiszem a fenti két évszámot és feliratot nem kell részleteznem.

A falu felégetése után sokáig lakatlan volt a vidék. Később a Szuha patak partján Kálló néven épült újjá a település. 1783-ban módosult a neve Szuhakállóra a falun még ma is átfolyó kis patak neve után.

A múlt században a fő megélhetési forrást a barnaszénbányászat jelentette. 1952. december 15-én az I-es aknán történt vízbetörés volt a magyar szénbányászat egyik legsúlyosabb balesete. A tragikus esemény három bányász életét követelte, 17 bányász pedig hat napig volt a víz fogságában, de szerencsére az ő mentésük végül sikerrel járt. A szerencsétlenségről "Életjel" címmel anno film is készült.

A programsorozat részeként az országos hírű Sajómenti Népművészeti Egyesület alkotásaiból nyílt kiállítás a Simon Udvarban.

Az alkalomra összesen 35 kézműves hozta el az alkotásait. Többek között fafaragó, hímző, csipkeverő, nemezkészítő, kosárfonó, gobelin hímző, tojásíró, viseletkészítő mesterek alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők.  

A Szuhakállóban élő Simkó Fanni bőrműves a település címerét készítette el bőrből, melyet az önkormányzatnak adományozott.

Jöhet a következő 700 év, ehhez sok sikert kívánok!