2018. szeptember 29., szombat

A Császta szőlőhegyen

Nem igazán tudok rá magyarázatot adni, de néha bizony előfordul velem, hogy halogatom a közeli és könnyen elérhető helyek meglátogatását. Pár hete például az egyik blogtársam Ócsáról hozott beszámolót. Én még sajnos nem jártam ott személyesen. Évek óta halogatom azt a kirándulást is, pedig igazán közel van Budapesthez. Eddig a mostani célpontunk is ezt a listát gazdagította. Valamikor kisgyerekként jártam utoljára a Császtán, pedig elég gyakran megfordulunk Edelényben. Az egyik ilyen látogatás alkalmával végül csak megszületett a döntés. Irány a Császta! Több évtizedes, erősen megkopott emlékképpel indultunk neki a rövid mezei-erdei útnak és izgatottan vártam az új élményt. Az alábbi üdvözlő táblát pillantottam meg először a tisztás melletti útkereszteződésnél.


A szőlőhegy Edelény központjától alig hat kilométerre fekszik. Az Aggteleki-karszt lábánál, a Bódva-völgyi medencét északról határoló dombok és völgyek ölelésében. Ugye mondtam, hogy tényleg közeli célpont és könnyen elérhető a kisvárosból? A hegyközség közel 35 hektáron helyezkedik el, aminek a fele művelés alatt áll. 

  
Az Északerdő Zrt. által kihelyezett információs tábláról megismerhetjük a terület történetét. A Császta hajdan a borsodi földvár egyik birtoktartozéka volt, itt laktak a várjobbágyok, századosok, akik a várkatonák élén teljesítettek szolgálatot. Nevét 1219-ben említik először. Állítólag a tatárjáráskor a lakosság a császtai nagy pincében talált menedéket. Egy régi rege szerint a muhi csatából menekülő IV. Béla király is megszállt a közeli Puszta-Edelény zárdájában és a királyi koronát a császtai pince egyik mellékágának mennyezetén található lyukba rejtették el.
A tatárjárást követően a területen főleg gabonát és bort termeltek, melyre a felaprózódott várbirtok mindegyik birtokosa büszke volt. A hegy a XIX. században került Edelényhez. A szőlőhegy birtokosai közül mindenféleképpen ki kell emelnünk a Lónyai családot, az emléküket mindmáig híven ápolják.


Napjainkban a Császta újjáéledésének fő mozgatórúgója az Edelényi Hegyközség, amely 2000-ben alakult és munkájuk eredményeként jelentős változáson, fejlődésen ment át a terület. Nézzünk hát szét a hegyen!


Egy hatalmas faszobor a császtai szőlősgazdáknak állít emléket. Mazur József fafaragó művész alkotása a "Szőlősgazda". Az alkotó elmondása szerint több mint háromszáz órára volt szüksége a gigantikus szobor elkészítéséhez. 


Romjaiból feltámadva, teljesen megújulva magasodik a pincesor fölé az egykori uradalmi borház. Az épület alatt több ágon is mélyen a szőlőhegy gyomrába nyúlik a pincerendszer. 




Itt kell megemlítenem Virág Tamás nevét, aki az Edelényi Hegyek Közösségének az elnöke. Az Ő vezetésével, szervezésével sikerült az elmúlt években ezt a területet újraéleszteni, széppé tenni. A Császta kilátóról is megcsodálhatjuk a szőlőhegyet és a pazar panorámát.

  

A faszerkezetű torony 16 méter magas és három szintes.




A szőlőhegyen látható kálváriát a következő bejegyzésben fogom megmutatni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése