Lassan már hozzászokunk, hogy nyaranta egyre nagyobb a hőség az országban. Évről-évre, egyre-másra dőlnek meg az évszázados meleg rekordok. Az egyik ilyen meleg vasárnapon azon tanakodott a család, hogy mit csináljunk aznap. Maradjunk itthon vagy menjünk el valahová. A meleg kint is, bent is elviselhetetlen, ezért végül úgy döntöttünk, hogy elmegyünk Vácra. Sétálni minden cél nélkül, csak úgy barangolni a kis utcákban, kiülni a Duna-partra. Nem bántuk meg! Igazán kellemes napot töltöttünk el a városban és a folyó közelsége egész jól enyhítette a hőséget. Természetesen magammal vittem a fényképezőgépet is és készítettem néhány hangulatfotót. A következő posztokban ezekből fogok párat feltölteni.
Sétánkat a város főterén kezdtük. A fotón bal oldalt a Nagypréposti palota látható, melyben napjainkban a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény tekinthető meg. A jobb oldali épület pedig a régi Püspöki Palota, amely jelenleg a Siketnémák Országos Intézetének ad otthont. A tér középpontját egy kút, körülötte pedig homokkőből készült barokk szobrok díszítik.
A tér összes korlátját, oszlopát fémgömbök díszítik, melyek a nyári napsütésben vakítóan csillogtak.
A napon álló, felhevült köztéri padok üresen árválkodtak.
Virágzó rózsakertek, nyírt sövény, kandeláberek, kovácsoltvas kapuk, kőfaragások. Megannyi szemet gyönyörködtető részlet.
A tér egyik felén egy szökőkút lőtte folyamatosan magasba hűsítő vízsugarait, a körülötte játszó gyerekek legnagyobb örömére. A háttérben álló sárga épület a Városháza.
E poszt utolsó fotójaként pedig egy érdekesség. A háromszög alakú tér egyik csúcsában áll néhány régi "ház". Melyek igazából már nem is azok - hiszen lebontották őket - viszont nagyon okosan a frontfalakat meghagyták, hogy az üres telkek ne rontsák a tér összképét. A Google térképen úgy látom, hogy a mögöttük lévő terület jelenleg parkolóként funkcionál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése