Bory-vár

Pünkösd után pár nappal újból Székesfehérvár felé vettük az irányt. A Bory-várat szerettük volna alaposan bejárni.

Az előzetes feltérképezés során úgy láttam, hogy az épületegyüttes erősen megosztja a látogatókat. Nekünk nagyon tetszett, jó volt itt sétálni és meg kell mondanom, hogy a látogatás során legalább egy tucatszor feltettem magamnak egy kérdést. Egy emberöltő, hogy lehetett minderre elég?  

Egy teljes napot töltöttünk el a várban. Bejártuk az összes tornyot, a termeket és a várudvart. Talán mondanom sem kell, hogy ismét rengeteg fotó készült. Ezért most is több posztban fogom bemutatni az ott látottakat.

Korán reggel a Déli pályaudvarról indult a vonatunk Fehérvárra, majd a vasútállomásról egy helyi buszjárattal értük el a Bory-várat. Valamivel nyitás után értünk a bejárathoz. Remek, napsütéses idő ígérkezett, a jegyek megváltása után indulhatott is a várbejárás.

Bory Jenő (1879-1959) építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár 1912-ben vásárolta meg ezt a telket a szőlőhegyen. Először a rajta lévő présházat bővítette lakássá valamint műteremmé, majd 1923-ban a feleségével belekezdett a vár építésébe. A több évtizedes munkálatok eredménye lett ez a kastély, melyet sokan csak a magyar Taj Mahal-ként emlegetnek. Hiszen a hitvesi szeretetnek és a művész álmainak állít emléket.

A vár előterében - az Alsókertben - a dús lombú fák árnyékában szobrokat láthattunk. Ezek közül most egy monumentális méretű Krisztus-fejet emelnék ki, mely a Bory család síremlékének másodpéldánya. Az Alsókertből a Rózsakert irányába haladtunk tovább.

Az alsó terasz két oldalán, két történelmi korszak fogadja a látogatót. Jobb oldalon eredeti, még a török hódoltság idejéből származó turbános sírköveket figyelhettünk meg.

Míg a terasz bal oldalán egy ötágú csillaggal egybekomponált kereszt látható. Egy 1945-ben itt elesett orosz katonának állított vele emléket a művész.

Színpompás virágok sokasága emelte a hely szépségét.

A terasz jobb oldali pihenőjének falán megcsodáltuk Bory Jenő feleségének szoborportréját.

Lépcsősoron jutottunk fel a következő szintre, az Elefántudvarra. Innen folytatjuk majd a sétánkat a következő posztban...