A csend és nyugalom félszigete

Mostani sétánk célja az "Y" alakból adódó félsziget csúcsa volt. A gátról leérve egy rövid homokos-fövenyes szakasz következett, ám hamarosan már az őszi erdőben kanyargott a kis ösvény. A víztározó kiváló horgászparadicsom annak ellenére, hogy tilos csónakkal vízre menni. A vízminőség védelme érdekében csak a vízügyi szakemberek szállhatnak vízre, ha a munkájuk vagy valamilyen mérés, vizsgálat úgy kívánja. A parton viszont több tucat horgászt láttunk, komoly felszerelésekkel. A szokásos halfajok mellett amur, compó és balin is horogra akadhat. Körben a parton meglehetősen sok túrázót és pihenő embert láttunk.

A félsziget csúcsához érve visszanéztünk az "Y" jobb szárára. A szélcsendes idő szinte feszített víztükröt eredményezett.

A színesedő erdőből a madarak csivitelése mellett több irányból is fészkelő egerészölyvek hangját hallottuk, de csak egy-két felröppenő egyedet láttunk a távolban.

Az árnyékos túlparton valaki tüzet rakott, talán az esti halászlé elkészítéséhez látott hozzá. A frissen gyújtott tűz füstje rövid ideig ott gomolygott a vízfelület felett. A kialakult "alak" engem a Loch-Ness-i szörnyre emlékeztetett és még egy gyönyörű tó is adott volt hozzá. Ugye Ti is látjátok a lassan tovaúszó sárkányt?

A tó nemcsak nagy hanem meglehetősen mély is! Legnagyobb mélysége 17,3 méter, de az átlagos mélysége sem elhanyagolható, 7,5 méter.

A víztározó Uppony felőli részén meredek sziklafalakat és törmeléklejtőket láthatunk. A fényképezőgép keresőjében felfigyeltem egy távoli csúcson álló keresztre.

Nem tudtam milyen célból állították, ezért rákerestem az interneten. Ahogy az már lenni szokott több, a kereszthez tartozó legendát is jegyeznek. Egy szép szerelmes lány innen vetette magát a mélybe, mert nem lehetett azé a fiúé, akit szeretett. Aztán olvastam egy szamócát gyűjtögető lányról, akit egy sárkány kergetett és ez a kereszt mentette meg. Számomra a leghihetőbbnek az tűnik, hogy ez az 1802-ben felállított kereszt jelezte a barkóság és a protestáns vidék határát. (Barkók: A Gömör vármegye déli, Borsod nyugati és Heves északi részén élő palócok.)
Szívesen lettem volna egy rövid időre a tó felett áthúzó repülőgépek utasa. Remek légi fotót lehetett volna készíteni az őszi színekben pompázó Lázbércről. Talán valaki odafentről le is fotózta...