A titkok könyvtára

A templom és az altemplom megtekintése után nagy várakozással indultunk el az apátság könyvtárába. A klasszicista épület közvetlenül a templom mellett található. Az 1800-as évek első felében épült Engel Ferenc és Packh János tervei alapján. A pazar beltéri díszítés, a könyvespolcok, a rengeteg régi könyv látvány mindenkit lenyűgözött. A bejáratnál állt meg a csoport és ott hallgattuk az idegenvezető előadását. Hatalmas volt a beltér. Felnézve az alábbi fotót készítettem.

A bejárat bal oldalán egy hatalmas földgömböt láttunk.

A Regula előírja, hogy a szerzeteseknek a napjuk egy részét olvasással és tanulással kell tölteniük. Ez így volt régen is. Egy Szent László korabeli oklevél szerint a XI. században már 80 kötet (benne 200 művel) tartottak nyilván. Persze ez a szám az idők során folyamatosan növekedett. A törökök uralma után nagyon sok kötet eltűnt, később még a könyvtár is bezárásra került. 1802-ben nyitotta meg újra a kapuit, de a bezárás előtt 4000 kötetből mindösszesen 757 kötet és 27 kézirat került vissza a könyvtárba. Ma már közel 400000 kötetet tartanak nyilván. Csupán a könyvek 1/3-a van ebben a teremben, tematikus elrendezésben. Az újabb kiadású könyvek kölcsönözhetőek.

Az épület belső díszítése Josef Klieber, bécsi mester nevéhez köthető. A terem négy oldalán, négy tudomány - filozófia, teológia, orvos- és jogtudományok - freskója látható. A mester munkái az alapító Szent Istvánnak és a helyreállító I. Ferencnek is emléket állítanak egy-egy gipsz királyszobor formájában.

A hosszanti terem központi mennyezeti freskója Minervát ábrázolja.

Az oldalfalon megfigyelhetünk egy különlegességet is, méghozzá a napjainkban oly divatos 3D hatás korabeli verzióját. A magyar kultúrtörténet nagyjait ábrázoló portrék ugyanis árnyékoló festéssel készültek, így a teljesen síkfelületű freskók lentről nézve teljesen térhatásúnak tűnnek.

A terem falait 150 cseresznyefaszekrény borítja, előttük az emeleten jón stílusú faoszlopok egyfajta erkélyfolyosót tartanak. Az elérhető távolságban lévő könyveket a korábbi fotón látott vékony drótháló védi. A terem páratartalmát folyamatosan egy ellenőrzőműszer felügyeli. A legrégebbi írott anyagok az oklevelek, melyek száma meghaladja az 5000 darabot. Közülük kiemelnék most kettőt. Az eredeti okleveleket a levéltárban őrzik, de a másolatuk itt megtekinthető. A legrégebbi oklevél Pannonhalma kiváltságlevele, melyet Szent István adományozott a monostornak 1001-ben.

A királyi aláírás, Stephanus Rex.

A legértékesebb oklevél pedig a Tihanyi alapítólevél, melyben I. András 1055-ben összeíratta a monostor birtokait. Az igazi értékét az adja, hogy ebben olvashatóak az első magyar mondattöredékek, latin szövegkörnyezetbe ágyazva.

Igazán érdekes technikával érték el a szöveg terjedelméhez szükséges levélméretet.