Ora et labora

"Ora et labora" azaz "Imádkozzál és dolgozzál" a Szent Benedek rendi szerzetesek jelmondata. A 282 méter magas dombon álló Pannonhalmi Főapátság kolostoregyüttese egyidős a magyar államisággal. 1996-ban volt ezer éves és ebből az alkalomból felvették a világörökségi listára is. Az említett évszámól könnyen kiszámolható, hogy az alapjait még Géza fejedelem rakta le 996-ban. Tette ezt azért, hogy Szent Benedek követőinek, a bencés szerzeteseknek megfelelő helyet biztosítson. Később, 1001-ben Szent István adott a kolostornak kiváltságokat. A bencés rendet Szent Benedek hívta életre és 530 körül, Monte Cassino hegyén alapította meg az első kolostort. Egy 73 pontból álló szerzetesi Regulát állított össze, melynek jó részét még ma is alkalmazzák. Legfőbb műve a Regula Magistri. A pannonhalmi rend az imádkozás, a zsoltár, a magyar és gregorián misék végzése mellett a napi munkának is nagy figyelmet szentel. Legfontosabb feladataik közé tartozik az oktatás, a betegek ellátása, a szőlő- és borkultúra ápolása. A gyógynövénykertjük is nagyon híres. Általában 300-350 diák tanul e falak között. A környék 15 plébániája is az apátsághoz tartozik. E rövid bevezető után lépjünk be a templomba. "Ego sum ostium per me si quis introierit salvabitur" JN 10.9 - "Én vagyok a kapu, aki rajtam keresztül belép üdvözül".

A híres pávás kapun keresztül léptünk be a lépcsőházba, majd onnan a folyosóra. Visszanézve mutatta meg igazi szépségét ez az üvegablak.

A folyosó végén kinyíló ajtó mögött félhomály - beléptünk a főtemplomba. A csoport elhelyezkedett a padokban, úgy hallgatta meg az idegenvezető előadását.

A kolostor teljes területén engedélyezett a fotózás, de a belterekben érthető módon tilos a vaku használata!

A háromhajós templomban jól megfér egymás mellett a román stílus, a reneszánsz és a gótika. Az oszlopkötegek változatosan gazdag fejezetfaragásokkal díszítettek.

A főoltár feletti ablakon keresztül betörő fény éles kontrasztot teremtett.

A mennyezetre tekintve érdekes csillagmintázatú díszítést és további freskókat láthattunk.

Az oldalhajók díszes üvegablakai is szépen érvényesültek a sötét beltérben.

Az altemplom pontosan a szentély alatt helyezkedik el. Hat nagy tömegű oszlop ezt is három hajóra tagolja.

Láthattuk a zárófalba mélyülő apáti trónust. A szertartások során itt foglalt helyet a főapát, királyi látogatás esetén pedig átadta ezt a helyet a vendégnek. A falak őrzik Szent Márton csontereklyéit valamint Habsburg Ottó szívurnáját.

A túloldali lépcsőn felérve egy érdekes padlókőre lettem figyelmes. II. János Pál pápa pannonhalmi látogatására emlékeztet.

A templomot a déli oldalhajóból a kerengőbe nyíló díszkapun keresztül hagytuk el. Ez a Porta speciosa. Valamikor ezen keresztül lépett be a templomba a főapát vagy a király. Húsz sima vörösmárvány oszlopával, fehér márvány oszlopfőivel és az ívek faragott girlandjaival gyönyörű összhatást nyújtott. További érdekesség, hogy a kapu alján korabeli "graffitiket" figyelhetünk meg. Az egyik legrégebbi bevésés alapján megtudhatjuk, hogy "1578-ban itt volt Padári Benedek". A kerengőben is gyönyörűek voltak a díszes ablakok.

Kint a kerengő által bekerített udvart láthattuk, amely anno a kolostor központja volt, itt bonyolódott a mindennapi élet. A kerengő falai még manapság is rejtenek titkokat. Érthető, hiszen még a XIII. században kezdték el építeni és a munkálatok 1486-ban fejeződtek be. Azóta pedig sok-sok esztendő eltelt, sok átépítéssel. Egy helyen például megbontották a falat és egy freskót találtak alatta. Most egy vastag üveglap védelme alatt tekinthető meg ez a freskórészlet. További bontás viszont statikai okok miatt nem lehetséges, így a fal tovább őrzi a titkát. Az egyik sarokban tekinthető meg a kis kápolna. Gyönyörű üvegablakai fantasztikus színekben pompáztak. Csak természetes világítja meg őket!

Mindkét ablak Róth Miksa műhelyében, Benczúr Gyula festményei alapján készült.