Odútakarítás Alcsúton

Szalad az idő. A májusban bemutatott kis madárfiókák már felcseperedtek és kirepültek. Eljött az ideje a nagy őszi odútakarításnak. Szombaton kora reggel találkoztunk a megbeszélt helyen és nyolc órára már mind az öten az arborétumban voltunk. A szükséges eszközök összekészítése után neki is vágtunk az egész napos menetelésnek és takarításnak. Szerencsére az időjárás kegyeibe fogadott minket, aminek szívből örültünk, hiszen immáron 79 odú várt takarításra. A gyaloglás közben helyenként elképesztően szép reggeli fényekben gyönyörködhettünk.

Előző este csak a kis Olympus gépet tettem be a hátizsákomba, hiszen szombaton a munkáé volt a főszerep. A most feltöltött fotók vele készültek.

Szisztematikusan haladtunk az odútérkép alapján. A leemelést követően felnyitottuk a tetőt. Egy hosszú nyelű kocér segítségével kiürítettük az odú beltartalmát, majd tisztára kisöpörtük a belteret. Közben dokumentálásra került a fészek állapota, az esetleges másodköltés ténye. Aztán beletettünk egy-egy jó marék faforgácsot. Ez elég meleget ad majd az éjszakákra menedéket kereső kis szárnyasoknak és jó alap lesz tavasszal a következő fészekrakásnál. Aztán már akaszthattuk is vissza a megszokott helyére.

  

Néhány odún kisebb javítást is kellett eszközölnünk. A fenti fotón J. Imre például a tetőszigetelést javít. Volt ahol a "padlózat" szorult megerősítésre. Természetesen festést is kapott azonnal!

A kertben még nem igazán van jelen az ősz. A nagy színkavalkád még várat egy kicsit magára.

Itt-ott azért láttunk már színesedő leveleket is.

Aztán elértünk a tavasszal már bemutatott és eredményes fakuszfészekhez, ahol most nagyon elkeserítő állapot fogadott minket. Sajnos az egyik oldalát teljesen "szétvéste" egy fakopáncs. Imre leszedte és hazavitte, mert a helyszínen nem volt javítható. 

Egy másik helyről hoztunk át pótlást. Ugyanis ott tavaly nem fészkeltek a fakuszok. Maradványokat nem láttunk a fészekben és a hasogatás is elég frissnek tűnt, így valószínűleg már kirepülés után történt a "betörés". További bizakodásra ad okot, hogy szinte egész nap hallottuk a máskor oly ritkán hallható fakuszokat a kertben.

  

A romoknál egy picit megpihentünk, természetesen itt is készült fotó.

Egy nagyon szépen megépített barátcinege fészket sikerült szinte sértetlen állapotban kiszedni az egyik odúból. Ezt Imre el is rakta, hogy később MME bemutatókon felhasználhassa majd.

Elhaladtunk az egyébként nagyon látványos "Csörgedező" mellett is, melyből most csak ennyi látszódott. A kacskaringós vékony cementcsatornát szinte már teljesen betakarták a lehullott levelek.

A nap során meglehetősen pozitív eredményt mutattak az odúk. Csak elvétve találtunk ki nem kelt tojásokat vagy fióka maradványokat. A májusi posztot egy jó hírrel fejeztem be, hiszen akkor a nap végén megtaláltuk az egyetlen kékcinege fészket. Most ugyanott fejeztük be a napot és legnagyobb sajnálatunkra azt tapasztaltuk, hogy később a teljes fészekalj elpusztult valamiért. Reméljük, hogy a következő év sikeres lesz ennél az odúnál.

Ettől eltekintve remek napot zártunk, jól éreztük magunkat és este hatkor kellemesen elfáradva ültünk vonatra.