Végre itt a tavasz! Mára szép időt ígért a meteorológia, így reggel a fényképezőgép is bekerült a hátizsákomba. Munka után tettem egy rövid fotósétát a belvárosban. A Széchényi téren jártam látogatóban, Budapest legöregebb akácfájánál, amely 2015-ben az Év Fája címet is elnyerte.
Egy igazi aggastyán. A leírások alapján állítólag Pest-Buda korai parkosítása során, 1789-ben egy fasor tagjaként került kiültetésre. Gondoljunk csak bele! Ha ez valóban így van akkor az idén 230 éves fa egy idős a francia forradalommal és öregebb a Lánchídnál is.
Jelenlegi otthona, a Széchényi tér a 18.század eleje óta már kilencszer váltott nevet. Akkoriban Ács térként volt ismert, melyet a Kirakodó tér, Rakpiac, Lánchíd tér, Ferenc József tér, Október 29. tér, majd újból Ferenc József tér követett. A II. világháború után lett Roosevelt tér. 2011-ben nevezték át a jelenleg is használt Széchenyi térre.
Az akácfa mára erősen megdőlt, a magassága még így is kb. 6 méter. Állítólag a folyton fújó dunai szél miatt már fiatal korában is dőlt törzsű volt és a hosszú évtizedek során a helyzet csak rosszabbodott. Olyannyira, hogy az öreg, védett akác gondozója, a Főkert Zrt. egy épített támasztékkal stabilizálta a fa pozícióját.
Még arra is gondjuk volt, hogy ne dörzsölődjön ki a törzs, mely kerülete kb. 4 méter. Ezért az érintkezési pontokon kb. 2-3 cm vastag védőrétegeket építettek be.
Most jön a tavasz, a fa kapillárisaiban remélhetőleg már megindult a nedvesség áramlása és hamarosan elkezdődik a kétszázharmincadik lombfakadás.
Egy igazi aggastyán. A leírások alapján állítólag Pest-Buda korai parkosítása során, 1789-ben egy fasor tagjaként került kiültetésre. Gondoljunk csak bele! Ha ez valóban így van akkor az idén 230 éves fa egy idős a francia forradalommal és öregebb a Lánchídnál is.
Jelenlegi otthona, a Széchényi tér a 18.század eleje óta már kilencszer váltott nevet. Akkoriban Ács térként volt ismert, melyet a Kirakodó tér, Rakpiac, Lánchíd tér, Ferenc József tér, Október 29. tér, majd újból Ferenc József tér követett. A II. világháború után lett Roosevelt tér. 2011-ben nevezték át a jelenleg is használt Széchenyi térre.
Az akácfa mára erősen megdőlt, a magassága még így is kb. 6 méter. Állítólag a folyton fújó dunai szél miatt már fiatal korában is dőlt törzsű volt és a hosszú évtizedek során a helyzet csak rosszabbodott. Olyannyira, hogy az öreg, védett akác gondozója, a Főkert Zrt. egy épített támasztékkal stabilizálta a fa pozícióját.
Még arra is gondjuk volt, hogy ne dörzsölődjön ki a törzs, mely kerülete kb. 4 méter. Ezért az érintkezési pontokon kb. 2-3 cm vastag védőrétegeket építettek be.
Most jön a tavasz, a fa kapillárisaiban remélhetőleg már megindult a nedvesség áramlása és hamarosan elkezdődik a kétszázharmincadik lombfakadás.
Nagyon jó volt nézni a képeket és közben azon töprengeni, hogy milyen jó, hogy ilyen gondosságot is látunk. Nagy gratuláció a Főkert illetékeseinek ezért!
VálaszTörlésMicsoda élni akarás van ebben a fában még most is! A fotók meg egyszerűen csodásak! Köszönöm neked, hogy megmutattad!
Köszönöm szépen. Örömmel osztottam meg a posztot.
TörlésEgyik-másik kép mintha egy sziklát ábrázolna (na jó, kavics-fóbiám van :-D ) és tényleg szikla-szilárdan áll ott évszázadók óta.
VálaszTörlésAz az érzésem hamarosan hozod majd a fotókat a lombfakadásról is. :-)
Meglehetősen markáns a textúrája az biztos :)
TörlésÚgy legyen! Rajtam nem múlik :)
Nagyon jó, hogy egy ilyen régi fa mentett. Éljen és élvezze az embereket. Üdvözlettel.
VálaszTörlésThanks so much Giga
Törléshooray for spring.
VálaszTörlésand for the 18th century :)
Törlés