A Szentbékkállai Kőtenger

Kőtenger. Az ember felkapja a fejét a furcsa szópár hallatán. Pedig Szentbékkálla határában van egy érdekes természeti képződmény, amely ezt a nevet kapta. Földanya évmilliókon keresztül formálgatta, így ha arrafelé járunk feltétlen érdemes megnézni.

A Szentbékkállai Kőtenger (vagy Kelemen-kő) a legteljesebben megmaradt természetes sziklacsoport a Káli-medencében. A peremhegyek lábainál megbújó salföldi, kővágóörsi és szentimrepusztai kőtengerekkel együtt őrzik a ma már nem létező Pannon-tenger partjának, 8-10 millió évvel ezelőtti történetét.

A földtörténeti miocén korban, a Pannon-tenger partjain nagy tisztaságú homok rakódott le, amit a tengerfenékről feltörő hőforrások helyenként kovaoldattal itattak át, azaz cementáltak.

  

A Pannon-tenger visszahúzódásával felszínre kerülő kőzetrétegekből a szél letisztította a puhább kőzeteket, s így kerültek felszínre ezek a kemény, kovásodott homokkőtömbök. 

Ekkor alakultak ki Magyarországon egyedülálló kőtengerek. Ez a sziklasorozat megőrizte az eredeti formáját.

A Szentbékkállai Kőtenger külön érdekessége az Ingó-kő, amelynek egyik kiálló, felső része egy ember súlya alatt is elmozdul.

Ezt természetesen mi is leteszteltük. Először nézzük meg alulról a kőtömböt a méretek érzékeltetése végett.

Aztán felmásztunk...

Meglepően sík a felső felület. Aztán jött a próba. A kő valóban ingott a lábunk alatt amint megtaláltuk hozzá a megfelelő mozgatási pontot. 

  

Mi egy késő nyári délután jártunk ezen az érdekes helyen. Csak javasolni tudom ezt az  időpontot. Az Ingó-kő és a többi sziklacsoportosulás is remek megvilágítást kap ebben az időszakban.

Botanikai szempontból is érdekes lehet a terület. Számos védett növényt megfigyelhetünk ezen a mészmentes talajú dombháton.