A napközbeni kirándulások mellett folytattam a madármegfigyeléseket a Borsodi-dűlőn is. Egy előző poszt a nyári ludakról szólt, most további megfigyelt fajokról szeretnék említést tenni. Mivel természetvédelmi területen jártam ezért fokozottan figyelnem kellett a kihelyezett korlátozó táblákra. A madarak életét, nyugalmát nem zavarhatjuk meg! A nagy vízimadarak a lestől jóval távolabbi eső vízfelületeket részesítették előnyben.
2010. július 25., vasárnap
2010. július 23., péntek
Jókor, jó helyen
Úgy gondolom, hogy mindenkinél - aki kicsit is komolyabban foglalkozik a fotózással - eljön egy-egy pillanat amire egyszerűen csak annyit szoktak mondani, hogy jókor voltál jó helyen. Ebben a posztban három ilyen fotómat szeretném bemutatni a kedves látogatóknak. Természetesen ezek is a Fertő-tó körüli kirándulásunk alkalmával készültek.
Az első képem címe: "Hívogató szirmok".
2010. július 21., szerda
Nagycenk
Ha valaki e vidéken jár nem hagyhatja ki Nagycenk megtekintését. Itt élt a legnagyobb magyar. Miután megérkeztünk a faluba a kastélypark melletti kis utcában parkoltunk le. Jól esett a hatalmas fák nyújtotta árnyék a nyári hőségben. Innen gyalogosan indultunk el felfedezni a kis falu látnivalóit. Első utunk természetesen a grófi kastélyba vezetett.
2010. július 20., kedd
Barangolás a Fertő körül
Barangoljunk egy kicsit a Fertő körül, nem egészen szokványos fotókkal illusztrálva. Kezdjük a sétát az ország egyik legszebb barokk műemlékénél, az Esterházy-kastélynál.
2010. július 18., vasárnap
Hajnali libasokadalom
Szinte minden hajnalban kimentem a dűlőre. A Schneeberg többé már nem mutatta meg a csúcsát - még rövid időre sem. A napfelkelték hihetetlenül szépek voltak, szinte izzott az égbolt az első sugaraktól.
2010. július 17., szombat
Ébred a Fertő
Hajnali négy óra, a mobiltelefon jelzésére ébredtem. Ez alkalommal a Borsodi-dűlő volt a célom, a határ közelében. Korábban az egyik fotóstársamtól hallottam erről a helyről de a távolság ugye nagy úr... Most itt voltam végre és izgatottan vártam az új terep felfedezését. Vendéglátónk, József nagyon segítőkész volt. Előző nap a kocsijával elvitt addig a pontig ahonnan már láttam a magaslest. Így másnap a sötétben már nem okozott problémát a tájékozódás. Gondolom sokak szemében furcsa, ha az ember a nyári szabadság alatt korábban kel mint a dolgos hétköznapokon, de higgyétek el a látott dolgok legtöbbször bőségesen kárpótolják azt a pár órát!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





