Évnyitó madárfotók

Szombaton gondoltam egyet és átruccantam az Óbudai-szigetre egy kis évnyitó madárnézőbe. A -6C fokos szeles időjárást a Duna fölött még metszőbbnek éreztem, ezért igyekeztem mihamarabb átérni az összekötő hídon. Szerencsére mostanában nyitva van a rakparton egy kis kapu, melyen keresztül jóval rövidebb úton érhető el a sziget. Nem is beszélve a látványbeli különbségről! Most is ezen az úton közelíthettem meg a "K" hidat és így a közúti forgalom helyett a partmentén pihenő dankasirály és tőkés réce csapatokban gyönyörködhettem. Ez utóbbiakat távcsővel is alaposan végignéztem, de a korábban már bemutatott keverék példányt ezúttal nem láttam köztük. Mire a hídra értem már a hó is szállingózni kezdett. Talán megjön végre a régen várt téli fehérség?
A szigeten madársereg helyett kutyasereg fogadott. Nagyon sokan "sétáltattak" kutyákat. A legtöbb ember 4-5 (!) ebbel érkezett. Nem igazán értettem a dolgot. Ennyi kutyát tartana egy-egy ember vagy bérsétáltatást vállaltak? A ebrohamnak köszönhetően szinte teljesen madárhangmentes volt a sziget. Szerencsére azért az etetők környékén sikerült néhány fotót készítenem.

A szigetbejárat közelében lévő etetőnél minimális volt a madármozgás. Csak szén- és kékcinegék szálltak le nagy ritkán. A két középső etetőnél már több madarat láttam, de a kutyák és a "jól nevelt" gazdák miatt itt sem készült végül fotó. A sziget csúcsán lévő etetőnél már több sikerrel jártam. A fenti fotón látható pillanat fogadott amikor odaértem. Itt megbújtam egy termetesebb fatörzs takarásában és néztem a madármozgást.

Nagy fakopáncs, zöldike, tengelic, csuszka, meggyvágó, szén- és kékcinege szállt be ebbe az etetőben az ottlétem alatt.

Bő három órát töltöttem a szigeten, de ez éppen elég is volt, mert a nézelődés közben bizony jól átfagytam. A végén az ujjaim már nagyon "szögletesen" kezelték a fényképezőgép gombjait. Kifelé tartva még sikerült lekapnom egy másik fakopáncsot is.

A rakparton rövid ideig egy dolmányos varjú vállalta a fotóalany szerepét...

... aztán tovaröppent.