Nagycenk

Ha valaki e vidéken jár nem hagyhatja ki Nagycenk megtekintését. Itt élt a legnagyobb magyar. Miután megérkeztünk a faluba a kastélypark melletti kis utcában parkoltunk le. Jól esett a hatalmas fák nyújtotta árnyék a nyári hőségben. Innen gyalogosan indultunk el felfedezni a kis falu látnivalóit. Első utunk természetesen a grófi kastélyba vezetett.

Fantasztikusan gazdag és látványos tárlat mutatja be a gróf életét, munkásságát. Érdemes hosszabb idővel tervezni a tárlat látogatásakor. Láthatjuk például a miniszteri dolgozószobát, korabeli használati eszközöket, kiadványokat, műveket, festményeket, maketteket. Megtudtuk, hogy az országban ez a legnagyobb gyűjtemény ami egy korabeli személynek állít emléket. Az épületben és a kastélykertben nincs semmi hivalkodó, viszont szépen karbantartott, rendezett volt minden. A tárlat megtekintése után kisétáltunk a falu temetőjébe, mely központi helyén áll a Széchényi-család mauzóleuma.

Hatalmas faajtók torlaszolták el a nyári meleg útját. Belépvén egy idős úr fogadott minket. Egy kis szentély melletti csigalépcsőn mentünk le a sírhelyet. Itt nyugszik a gróf és a család számos tagja. 

A kis termet teljesen megtöltötték a koszorúk, a gyertyák, valamint a nemzeti színű szalagok és zászlók. A mellékelt fotón csak a töredékük látszik. Koszorúk voltak mindenhol, a legmagasabb közjogi méltóságoktól a legkisebb iskolásokig. Felemelő érzés volt a sír előtt állni, megemlékezni és hallgatni az idegenvezetőnk ismertetőjét. Az említett érzéshez az idős úr is nagyban hozzájárult. Több százszor, ezerszer elmondhatta már a látogatóknak az információkat de hangjából még mindig tisztelet és meghatódottság sugárzott. A temető hátsó részében későbbi leszármazottak sírjait láthatjuk, mivel a mauzóleumban már nincs szabad sírhely. 
Nagycenk másik nagy látványossága kétségtelenül a kastéllyal szemben található kisvasút és a vasúti skanzen. A vasút hőskora iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan!

A kisvasút állomása gyönyörű állapotban volt. Felújított épület, mindenhol tisztaság és virágok. Az épület mellett étterem üzemelt. Az állomás épülete körül számos régi kis gőzmozdony és hozzátartozó szerelvénykocsi tekinthető meg. A megtekintése ingyenes volt.

A kisvasút meghirdetett menetrend szerint üzemelt. Néha gőzmozdonnyal, javarészt pedig dízelmozdonnyal. Ezt szintén a menetrendből tudhatjuk meg. Nekünk aznap a dízel jutott.

Mi úgy vagyunk vele, hogy amerre járunk - és van kisvasút - azt egyszer mindenféleképpen kipróbáljuk. Aztán van amelyiken a későbbiekben többször is utazunk, a szép táj vagy a hangulatos utazás miatt. A másik csoportban maradnak azok utak, melyek nem hagytak mély nyomot bennünk. Ez az út most az utóbbi kategóriába tartozik. Rövid volt a menetidő és a tájról sem tudok semmi különöset írni. A szerelvény végül a falu nagy állomásáig üzemelt. Ott rövid ideig leszállhattunk. Míg a mozdonyt átirányították a szerelvény túloldalára addig megnézhettük az állomáson kiállított két igazi nagy gőzmozdony matuzsálemet. Hihetetlen méretek. És micsoda erő volt ezekben régen! Nekem még megadatott a lehetőség, hogy gyermekkoromban ilyen gőzösök által húzott vagonokban utazhattam. Máig érzem az orromban a vízgőz és a füst keverékének felejthetetlen illatát amelyet a lehúzott ablakoknál szívtunk magunkba anno. Bizony jó volt... Miután a kisvasút készen állt az indulásra felszálltunk és már zakatoltunk is vissza a kis állomáshoz.