Szalonna

Csak semmi pánik! Nem változtattam a blog témáján és nem török a gasztrobloggerek babérjaira sem. Magyarországon sok érdekes és néha viccesen hangzó falunévvel találkozhatunk. Ilyenek például Forró, Bugyi, Rum, Ökörítófülpös, Nagyfenék, Lábatlan, Makkoshotyka, Ragály, Karakószörcsök... és még hosszan sorolhatnám. Nos a bevezető sorokból már nyilván sejtitek, hogy poszt címe is ilyen érdekes nevű kis magyar falura utal. A Szalonnai-hegység déli részénél járunk. Itt található ez a kis település, melynek neve valószínűleg a "slana" azaz a "sós" szóból eredhet. A közelben ugyanis egy enyhén sós vizű kis forrás található. A legnagyobb látványosság a falu közepén álló régi templom a haranglábbal.

    

Hétköznap érkeztünk és a templom zárva volt. A kapura kiírva találtunk egy mobilszámot - felhívtuk. Mint oly sok helyen az országban, itt is nagyon jól működött a rendszer. Az illetékesnek nem kell egész nap ott ülnie, a betérő látogatókra várva. Rövid várakozás után meg is érkezett egy úriember, aki kinyitotta a templomot. 

A templom két korszakban épült fel. Az első, a rotunda még a Xi. században. A rotunda szó jelentése, körtemplom. Azt hiszem a fenti fotón jól látható még a régi templom alakja. A XIII. században a körtemplom már kicsinek bizonyult ezért egy nagyobb, szabálytalan, négyszög alakú hajóval bővítették tovább. A román stílusjegyeket itt is megtartották. 1383-ban Szalonnai István gótikus boltozattal fedette be a hajót, mely sajnos a későbbi török pusztítás során teljesen megsemmisült. A rotunda belső falán nagyon értékes freskótöredékek maradtak fenn. A templom egykori védőszentje, Antiochiai Szent Margit volt, a falfestmények részben az ő életét mutatják be.

Az íven látható falfestmény Szepesi András műve, a XIV. századból. Énokh, Ábrahám, Dávid, Isten báránya, Jeremiás és Dániel látható a fenti fotón.

A rotundában őriznek egy ágyúgolyót is. Még a török időkből való és az akkori pusztításra emlékezteti a templomba betérőket.

A templom belső padlózata tégla és ha figyelmesen járkálunk egy-egy feliratozott darabot is felfedezhetünk. 

Kilépve a templomból megnézhetjük az ablakok építészeti kialakítását. Ilyen lépcsőzetes bélletű ablakokat Magyarországon másutt nem találtak. Hasonlóakat csak balkáni területeken láthatunk, melyek anno bizánci befolyás alatt álltak.

A templomkert északkeleti sarkában egy fából épült harangláb állt.

A feljáratnál vésett betűket és jeleket figyelhetünk meg. 

"ÁÉDIFICATAE STRÁÉCTURRIS PER ANDREAM SUTTORIS ANNO DNI MDCCLXV." Azaz "A TORNYOT ÉPÍTTETTE VARGA ANDRÁS 1765-ben." (Néhény egyedi, korabeli jelet nem tudtam pontosan idézni. Felnézve a torony belsejében megcsodálhattuk még a korabeli ácsmesterek munkáját.