Fenyőillatú templom - Magyarföld

Jó pár évvel ezelőtt láttam egy riportfilmet, melyben Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színész és érdemes művész beszélt a jelenről és jövőbeli terveiről. Először az maradt meg bennem, hogy színész létére polgármesterré választották Magyarföldön. A távolabbi tervek közül talán a "leggrandiózusabb" gondolat egy fatemplom felépítése volt. A gyönyörű falunév és a különleges templom építésének terve nekem már éppen elég volt ahhoz, hogy a falu felkerüljön a "bakancslistára". Aztán teltek az évek míg végre sikerült eljutnunk ebbe a kis faluba, az Őrség déli kapujába.

Borongós napon érkeztünk. A templomot ugyan könnyen megtaláltuk, de az sajnos zárva volt. Az alatta húzódó kis utcában rövid keresés után megtaláltuk a kulcsok őrzőjét. Megkaptuk a kulcsokat, magunk fedezhettük fel ezt a különleges templomot. Az egyik külső rönkön egy festett felirat emlékezteti a látogatót az alapkőletétel dátumára. "Magyarföld 2009. Május 31." Orosz Sándor festette meg ezt az alapfát.

Ahogy a bekezdésben már említettem a templom Rátóti Zoltán kezdeményezésére, Mújdricza Péter építész tervei alapján épült meg. Az építési munkálatokba több száz önkéntes is besegített. 

A fatemplom felszentelésére 2010. június 18-án került sor A szertartást dr. Veres András, szombathelyi megyéspüspök, Ittzés János, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke és Steinbach József, dunántúli református püspök celebrálta. És most lépjünk be a templomba.

Egészen hihetetlen a fenyőfa intenzív illata ami betölti az egész, hatalmas szentélyt.

Alaposan megnézhettük a belteret, a famunkákat, az illesztéseket, kiképzéseket. Felmentem a karzatra is.

Nagyon tetszett minden, de azért felfigyeltem egy furcsaságra. A kiszáradt fa recsegésére bizonyos pontokon. Különösen a karzatra vezető lépcső reccsent nagyokat a lépteim alatt. Ottjártunkkor üres volt a templom, így nem tudom, hogy a szertartások alatt mennyire lehet zavaró ez a hang.

Miután végeztünk, alaposan bezártunk és visszavittük a kulcsot. Majd megnéztük a közelben álló haranglábat is. Jellegzetes őrségi formavilág.

A falu honlapján az alábbi információt találjuk:

"A falu eredeti harangját az első világháború során elvitték, további sorsa ismeretlen, valószínűleg beolvasztották. A jelenleg meglévő harangot a magyarföldiek a harmincas évek tájékán vásárolták, a vásárláshoz szükséges összeget a falu fiatalsága által szervezett és előadott pajtaszínházi előadások bevételéből fedezték.
A harangot 1883-ban Szombathelyen öntötték, Csesztregről került Magyarföldre. A múlt század derekáig meglévő harangtorony a falu bírájának telkén állt, a temető közelében. Az ötvenes években, meggyöngült szerkezetére hivatkozva lebontották. Helyette épült a faluház (egykori csendőrpihenő és fecskendőház) szomszédságában, ideiglenes jelleggel a harangot tartó állvány."