A kombinált belépőjegyünkkel természetesen megnéztük a legismertebb gyulai látnivalót is. A várnéző túrák során az ember hegyekre, meredeken emelkedő ösvényekre, majd a csúcsra felérve lélegzetelállító kilátásra készül. E tekintetben a gyulai vár kilóg a sorból, egy igazi különlegesség.
Az erődítmény 1438-1445 között épült téglából, mivel helyben ez az építőanyag volt a legkönnyebben elérhető. A vár téglalap formáját csak egy sarok ágyútorony és egy magas vártorony töri meg. A feljáró előtt látható Tóth Béla alkotása, a Végvári vitéz.
A gyulai vár 1552-ben emelkedett királyi rangra. Kerecsényi László lett a várkapitány, aki a kinevezését követően azonnal a vár és a palánkfalak megerősítésébe kezdett. A török birodalom előrenyomulását ez a vár sem kerülhette el. 1566 nyarán vette kezdetét az ostrom, mikor is az alig kétezres várvédő vitézek máig hihetetlen tettet vittek végbe. 63 napig tartották magukat és védték a síkvidéki várat a 30 ezres török túlerővel szemben!
Napjainkban a várkápolna előtti harang megkondításával tiszteleghet minden látogató az 1566-os ostrom hősei előtt.
129 évnyi török uralom után a vár és a környező terület a Harruckern családhoz került. Ők a várat gazdasági célokra használták. Pálinka- és sörfőzőt valamint cselédlakásokat alakítottak ki benne. A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött el. Ennek eredményeként nagyon szép termek sora és rendkívül gazdag kiállítási anyag várja a látogatókat.
A várudvar és termek után következett a várfalak bejárása. Biztonságos, korláttal védett úton sétálhatunk körbe a falakon. Utunkat régi lovagi zászlók másolatai szegélyezték.
Innen már csak néhány lépcső választott el minket vár legmagasabb pontjától.
A vártoronyból körkörös kilátás nyílt a városra, többek között a közeli templomtornyokra.
A látogatás után, a vár melletti, téglával burkolt kis téren készítettem a poszt utolsó fotóját. Nagyon sok jelölt, "emblémázott" téglát láttunk, de sajnos ezekről nem sikerült pontos információt megtudnunk. "M.J." Zsigmond király 1403-ban adományozta a gyulai uradalmat Maróti Jánosnak, a macsói bánnak. Vajon ezek téglák ezt jelezhették, még akkor készültek...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése