Most pedig akkor vissza a Dél-Alföldre. Három nap után köszöntünk el Szegedtől. Gyulán volt lefoglalva a következő szállásunk, melyet szokás szerint csak délután foglalhattunk el. Így erre a napra terveztük be egy makói nevezetesség megtekintését. A gyér forgalomnak köszönhetően hamar megérkeztünk a kis alföldi városba, a GPS segítségével pedig gyorsan megtaláltuk a Lombkorona sétányt is.
A feleségem talált rá a létesítmény honlapjára, még az utazásunk tervezésekor. Különleges dolognak tűnt, így nem volt kérdés, hogy élőben is látnunk kell. Egy tanösvény a fák lombkoronája között. Itt új szemszögből és testközelből ismerheti meg a látogató a Maros ártéri környezetét és élővilágát.
Az információs pavilon zárva volt, egy család pedig éppen végzett a sétával így teljesen magunkra maradtunk.
A kifüggesztett információs tábla szerint ingyenes a belépés, kezdődhetett is a 193 méter hosszú séta. Ötletes, hogy a hagyományos pallón kívül egyes részeken különböző kalandparki elemek és ügyességi játékok közül is választhatunk. Például sétálhatunk hálóban, drótkötélen vagy éppen libegő korongokon, mindezt persze védőháló biztosítás mellett.
A kilátópontokon kihelyezett információs táblák a helyi állat- és növényvilágot mutatták be. A sétány leglátványosabb eleme kétségkívül a Hagymaterasz, mely kupolája a világhírű makói vöröshagymát formázza meg.
Egy kis nyiladékon keresztül csak innen látható az ártéri fák mögött folyó Marost.
Innen továbbhaladva felmentünk a kilátótoronyba, mely a sétány legmagasabb pontja. Remek a kilátás. A felső szintről egy zárt csúszdán meglehetősen gyorsan lehet lejutni a talajszintre. Az óriáscsúszda csak felügyelettel használható és egy menet 200 forintba kerül. Azt hiszem már az alábbi fotók is magukért beszélnek, de azért leírom, hogy a hossza 61,1 méter és ezzel a Kárpát-medence leghosszabb szárazföldi csúszdája.
Végezetül néhány technikai adat és jó tanács.
Makó önkormányzata még 2012-ben kezdte el fejleszteni a Maros-partot. Első ütemben a kalandparkot valamint a sólya- és a canopypályát alakították ki, majd ezeket követte második ütemben a Lombkorona sétány, mely Magyarország második ilyen létesítményeként, 2013 májusában került átadásra.
Makó önkormányzata még 2012-ben kezdte el fejleszteni a Maros-partot. Első ütemben a kalandparkot valamint a sólya- és a canopypályát alakították ki, majd ezeket követte második ütemben a Lombkorona sétány, mely Magyarország második ilyen létesítményeként, 2013 májusában került átadásra.
A tanösvény madárvonulási területen, kb. 8-10 méter magasan fut. 18 darab eltérő
magasságú, pörgetett technológiával készült vasbeton oszlop tartja. A Hagymaterasz magassága 10 méter, míg a kilátóba 80 lépcsőfok leküzdésével, 20 méter magasra jutunk fel. A betonoszlopok és a fémszerkezet ellenére a kilátó kilengése 16 centiméter. A lépcsők és a kilátóterasz rácsszerkezetűek, a lábunk alatt látszanak a fák és a bokrok. Erre érdemes figyelniük azoknak akik erre érzékenyek!
Mi szeptemberben jártunk ott, így már nem kellemetlenkedtek a szúnyogok, de gondolom nyáron a folyó és az ártéri erdő közelsége miatt erre érdemes fokozottan felkészülni.
Nem tudom, hogy eredetileg hogy nézett ki a terület, de véleményem szerint túl szélesre sikeredett a jelenlegi irtás. Ezért a madarak és egyéb érdekességek megfigyeléséhez én távcsövet vagy egy jó teleobjektívet javaslok.
A séta végén még leballagtunk a Maros partjára, hiszen onnan fentről oly keveset láttunk csak belőle.
A séta végén még leballagtunk a Maros partjára, hiszen onnan fentről oly keveset láttunk csak belőle.
nice photo.
VálaszTörléshave a great day
Thank you and same for you.
TörlésOhhh! Fantastic! You scared made me though!
VálaszTörlésHave a wonderful weekend!
Thanks so much!
Törlés