Mini Magyarország 3.

A bejegyzés alcíme: Várak, kastélyok. 

Egri vár

Kezdjük a sort az egyik leghíresebb magyar várral. 1552-ben valamivel több mint 2000 egri hős Dobó István kapitány vezetésével megvédte a várat  a hatalmas török támadóerőkkel szemben.

Gyulai vár

Európa egyetlen, jó állapotban megmaradt síkvidéki téglavárának megtekintése is szerepelt a dél-alföldi kirándulásunk programjai között. Pár héttel ezelőtt egy külön bejegyzésben, részletesen írtam erről a sétáról. (Klikk ide)

Diósgyőri vár

Az addigi erődítmény 1340-től lett királyi vár. I. Lajos 1360-tól sok időt töltött itt, ezért átépíttette a várat. Ekkor nyerte el a jelenleg is látható formáját a négytornyos várkastély.

Pozsonyi vár (Felvidék)

A vár első írásos említése 907-ből való. Első aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt volt, míg másodvirágzása Mária Teréziához kötődik, akit itt koronáztak királynővé 1741-ben.

Törcsvári kastély (Erdély)

A népnyelv leginkább Drakula váraként emlegeti a törcsvári kastélyt. Stratégiai fontosságú helyen, a törcsvári szoros bejárata előtt épült 1377-ben.

Huszt vára (Kárpátalja)

A középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. Erdély kapujaként is szokás emlegetni. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt. 1766-ban villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész tört ki. A lángok elérték a lőporraktárt, amely felrobbant és maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá.

Munkácsi vár (Kárpátalja)

A XIII. század második felében épült Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A vár nagy jelentőséggel bírt a kuruc mozgalmak korában, hiszen a hősiesen ellenálló várőrség utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején.

Krasznahorka vára (Felvidék)

A vár első írásos említése 1333-ból való. A Rákóczi szabadságharc alatt a kurucok kezén volt, tőlük csak 1710-ben foglalták vissza a császáriak. Később kastély minősítést kapott, így kerülte el a várrombolást a XVIII. század elején.

Bajmóc vára (Felvidék)

A Nyitra folyó partján épült vár első írásos említése 1113-ből származik. Kétszer vert vissza török ostromot. A Rákóczi szabadságharcban a kurucok elfoglalták, a császáriak csak kiéheztetéssel tudták visszafoglalni. A várnak van egy kísértete is. Egy hölgy akit hűtlenséggel vádoltak, s hogy megbizonyosodjanak erről, ledobták a várfalról.  Természetesen nem élte túl, de azóta állítólag a mai napig visszajár és fekete ruhában bolyong a vár folyosóin és bástyáin.

Árva vára (Felvidék)

Az első írásos említése 1267-ből származik. A XV. században Komorowsky Péter rablólovag tartotta 25 évig rettegésben a környéket. Mátyás király is csak pénzen tudta megszerezni a jól védhető erődítményt. 1670-ben Thököly Istvánt felségárulással vádolták meg, és a várat megostromolták a császáriak. A védők csak Thököly halála után adták meg magukat. A kurucok is elfoglalták az erődítményt, amit csak kiéheztetéssel tudta visszafoglalni a császáriak.

Egy legenda szerint Mátyás király mikor megtudta, hogy Péter, a kalocsai érsek összeesküvést sző ellene, elfogatta s így szólt hozzá: "Árva voltál Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni". Szegény érsek ott is halt meg, Árva várának tömlöcében.

Déva vára (Erdély)

Már az ókorban is megerősített hely volt. A tatárjárás után valószínűleg IV. Béla építtette az erődítményt.Több ostrom is volt itt a Rákóczi-szabadságharc idején, de a vár kedvező fekvése nagyon megnehezítette az ostromlók helyzetét. A vár ma is széles körben ismert a Kőmives Kelemen ballada által:

„Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek.
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit estig raktak, leomlott reggelre.”

Gödöllői Grassalkovich-kastély

Sissi kedvenc rezidenciája sokak által ismert, mely Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélya. Grassalkovich Antal birtokainak központjában építette fel a gödöllői kastélyt az 1730-as években. A Horthy-korszakban a kormányzó vadász és pihenő rezidenciájaként funkcionált. A világháború alatt megrongálódott, majd kifosztott kastély felújítása 1994-ben kezdődött el.

Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)

Korának legpompásabb kastélya volt a szabadkígyósi Wenckheim család rezidenciája. Az 1872-ben épült kastélyt Ybl Miklós tervezte. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozott tóval, szigettel, hidakkal. A kertet szökőkút díszítette.

A Mini Magyarország egy több részes poszt sorozat. Ha tetszett ez a rész javaslom megtekintésre a többi bejegyzést is.  

Minden kiállított makettről bővebb információt és további érdekességeket olvashattok a park honlapján.