Mini Magyarország 6.

Elérkeztem a Mini Magyarországot bemutató sorozatom utolsó részéhez. A bejegyzés alcíme: Vonatok és állomások.

Gyerekkoromban egy "általános" kisvasút egy körpályából, egy mozdonyból és egy-két kocsiból állt. A nagyobb, ovális pálya már "menőnek" számított. A váltós esetleg több szerelvényes modellek pedig már egyenesen a "hűha" kategóriába tartoztak. Nos, e régi emlékekhez képest elképzelhetitek az élményt amikor ott áll az ember az ország legnagyobb szabadtéri vasúti modell pályájának a közepén.

Hatalmas élmény - még felnőtt fejjel is - elindítani a szerelvényeket, melyek teljesen életszerűen pöfögnek, szuszognak, dudálnak, morognak. Aztán gyerekes izgalommal figyelni a pályán suhanó mozdonyokat, hogy a kellő pillanatban elkészüljön egy-egy fotó.

M 41 dízelmozdony

Az M41 sorozatból 1973 és 1984 között összesen 114 darab készült a el a Ganz–MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban, napjainkban mintegy 70 darab közlekedik belőlük. Hangjuk miatt a “Csörgő” nevet kapták és tény, hogy megfelelő körülmények között még 15 km távolságból is hallható a dízelgépek tovarobogása. Az M41 makettjéből összesen hat darab készült, amelyből kettő a Mini Magyarország vasútján teljesít szolgálatot. A mozdonyok Gyenes György munkái, akinek neve szinte egybeforrt a rendkívül részletgazdag és valósághű vasútmodellekkel.

BR 218 dízelmozdony 

A Deutsche Bahn számára a Krupp művek 1971-1979 között 399 db mozdonyt gyártott le, teher- és személykocsik vontatására. A mozdonyok napjainkban is meghatározó szerepet kapnak a nemzetközi intermodális (országok közt átjárható) közlekedésben. 2006-ban a MÁV kérésére 2 példány az emeletes Bombardier kocsikkal közlekedett teszt jelleggel a magyar vasúthálózaton. A Mini Magyarország vasúthálózatán egy GYSEV CARGO színeibe öltözött „fantázia példány” teljesít teherszolgálatot.

Uzsoki viadukt (Kárpátalja)

Nevét az Ung folyó szláv Uzs nevéről kapta. Egykor itt volt a Magyar Királyság és Lengyelország határa. A hágó tengerszint feletti magassága 889 méter. A hágóért mindkét világháborúban kemény harcok folytak. Az ezt átívelő viadukt építése a Nagyberezne–Uzsok–országhatár vonal részeként történt 1903–1905 között, Kain Albert mérnök irányításával. Az 1914-15 években az első világháború harcaiban az orosz haderő szétrombolta. Stratégiai és vasúti fontossága miatt a háború után helyreállították. A viadukt makett az 1940-es állapotot mutatja be. Ma itt halad keresztül a Csap–Ungvár–Szambir–Lemberg vasútvonal. Az első világháború emlékét oszlop őrzi, megemlékezve az itt elesett magyar, osztrák és orosz katonákról, akik közös sírban pihennek.

A poszt indexképén egy V20-as dízelmozdony látható a viadukton.

Bátaszéki vasútállomás

Bátaszéken az első vasútvonalat 1873-ban adták át, amikor a Duna-Dráva vasút megnyitotta Dombóvár-Bátaszék vonalát. Az állomás átrakóállomásként működött, az árut vasútról szárazföldi fuvarozási eszközökre kellett átrakodni, illetve azokról fel a vasútra. Bátaszék állomás épülete 1872-ben készült el. A magyar építészet szecessziós korának stílustörekvéseit követő épületet 1990-ben, az eredeti állapotot helyreállítva újították fel.

V 36 dízel tolatómozdony

A MÁV részére Németországból szállított, C tengelyelrendezésű közepes terhelhetőségű dízelmozdony. A sorozatot 1950-ben gyártották, majd mindössze egy darabot hoztak Magyarországra. A mozdonyt a Diósgyőri Vasmű vasútüzemének államosításakor, 1951. április 1-jén vette állományába a MÁV. 1952. április 1-jén átszámozták M322, 4001 pályaszámra. 1957. augusztus 1-jén szintén átszámozták, ekkor az M30, 2001 pályaszámot kapta. A mozdony a Miskolci Fűtőházhoz tartozott, később a gépet Budapestre szállították. Aktív korában leginkább állomási rendezői feladatokat látott el, 1960 májusában selejtezték ki a forgalomból.

Herkulesfürdő vasútállomás (Erdély)

Herkulesfürdő európai hírű fürdőhely. 1878-ban megnyílt a vasútvonal, amely bekapcsolta az ország vérkeringésébe a fürdőtelepet. Az állomásépület a magyar neoreneszánsz építészet remekműve. Középső – kupolával fedett - része a harmadosztályú, míg a két oldalsó az első és másodosztályú utasok váróterme volt. Az alagsorban büfé üzemelt.

BR 24 gőzmozdony

V 20 dízelmozdony

Aknaszlatinai vasútállomás (Kárpátalja)

A XVIII. és XIX. században egymás után nyitották meg az újabb és újabb sóbányákat Aknaszlatinán. A sót évszázadokon át a Tiszán tutajokon juttatták el az ország belsejébe, míg 1880-ban Szlatináig kiépült a vasút. Aknaszlatina egyszerű vasútállomása teljes mértékben kiszolgálta az akkori személy- és teherforgalmat. 1944-ben a megszálló szovjet hadsereg emberei Sztálin parancsára az akkor még Magyarországhoz tartozó, kártpátaljai területekről, „Málenkij robot” (kis munka) címén összegyűjtötték a férfilakosságot. Marhavagonokba, az úgynevezett Gulag vonatokba zsúfolták az embereket, és a Szolyván felállított gyűjtőtáborba vitték őket, majd innen több megállón keresztül jutottak el munkatáborokba, építkezésekre.

LGB 2067 síntisztító dízelmozdony

A teljesség igénye nélkül ezeket a fotókat szerettem volna megmutatni a parkról. Remek program, csak ajánlani tudom!

A Mini Magyarország egy több részes poszt sorozat. Ha tetszett ez a rész javaslom megtekintésre a többi bejegyzést is.

Minden kiállított makettről bővebb információt és további érdekességeket olvashattok a park honlapján.