Séta a kastélyparkban

A kastély előtti kert bejárása után máris következhetett a 70 hektáros kastélypark felfedezése. Ide ugyan már belépőt kell váltanunk, de cserébe egy fantasztikusan szép és karbantartott parkban sétálhatunk egy nagyot. Van itt minden! Égig érő fák, szobrok, egy nagy tó szigettel és a víz fölött átívelő fahíddal. Csendesen csörgedező patak, madárcsicsergés és tavon ringatózó récepárok. A Barangoló-Kastélypark tanösvény állomásait követve megismerhetjük a park történetét és érdekességeit.

Bizony mai szemmel nézve nehéz elképzelni, hogy amikor 1783-ban Brunszvik Antal megkapta a martonvásári birtokot, egy nagy, vizes pusztaság terült el a gyönyörű angolpark helyén. A most látható park létrejötte Brunszvik Ferencnek és Heinrich Nebbien kertépítőnek köszönhető. Égig érő fákat írtam a bevezetőben.

Hatalmas méreteik a közelükben mutatkoznak meg igazán. Ott állva illetve a fotókat visszanézve olyan érzésem volt mintha egy 60 tonnás Brachiosaurus lábait látnám.

A park egyik büszkesége egy különlegesen szép mocsárciprus.

Mondhatnánk, hogy a fenti fotón nincs semmi különleges, de nézzétek csak a következőt!

Soha nem láttam még ilyen érdekes kinövést egyetlen mocsárciprus törzsén sem. Engem teljesen megbabonázott! A kép címe a "Bölcsek tanácsa" lett. Íme a kinövés egy kicsit közelebbről:

És még közelebbről...

Olyan a mintázata mint egy agynak. Óriási élmény volt ott állni és néhány percig részese lenni a tanácskozásnak! 

Február utolsó napján jó volt látni a tavasz, az ébredő természet első jeleit. Sok helyen már sárgállott a téltemető.

A szobrok. Elsőnek mutatnám meg Brunszvik Teréz szobrát.

"Elfogadom az összes rászoruló gyereket akit a Gondviselés nekem szán." 

Teréz sok mindenen vállalt úttörő (első) szerepet. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron ő állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Az első óvoda (korabeli nevén kisdedóvó) megnyitása is az ő nevéhez kötődik. 1828. június 1-én nyílt meg Angyalkert név alatt. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére és további 11 óvodát indított el. Haláláig pedig nyolcvanra nőtt az intézmények száma.

A szigeten látható ez a Beethoven szobor. A német zeneszerző baráti kapcsolatban állt a műkedvelő grófi Brunszvik házaspárral, Ferenccel és Szidóniával. Lányaikat Terézt és Jozefint rövid ideig zongorázni tanította Bécsben. Sőt, mint utóbb kiderült Jozefinhez később gyengéd szálak is fűzték. Beethoven többször járt a kastélyban és egy legenda szerint az "Appassionata" című művét a szigeten álló fekete nyár alatt fejezte be. A kastélyban máig éltetik a Beethoven-kultuszt, a parkban pedig rendszeresen tartanak hangversenyeket.

Időm volt bőven és annyira tetszett a park, hogy végül háromszor jártam körbe. Séta közben persze folyamatosan pásztáztam a fák lombozatát. A szokásosnak mondható madárfajok mellett kétszer láttam fakuszt, melyekről természetesen most sem sikerült fotót készítenem. A képen látható fakopáncs viszont elég sokáig pózolt nekem egy fatörzsön. Remek nap volt egy remek helyen. Csak ajánlani tudom!