Friss és ropogós

Reményeink szerint lassan már véget ér a kialakult járványhelyzet és többé-kevésbé visszatérhetünk majd a korábbi életünkhöz. Az elmúlt hónapokban, a bezártság ideje alatt sok új dologra tanított meg minket az élet. Hogy csak két példát említsek. Kis túlzással az ország lakosságának az egyik fele fodrász lett, míg a többiek pékek. Rengeteg kenyérsütési recept jelent meg a médiákban, szinte mindenki dagasztott otthon. Mi kenyeret ugyan nem sütöttünk, de a húsvéti fonott kalácsot idén a feleségem készítette. Viszont egyszer már mi is sütöttünk kenyeret, gondoltam ez itt egy jó alkalom, hogy írjak róla. 2012-ben, egy baráti összejövetelre érkeztünk Vecsésre. Érkezésünkkor a vendéglátóink legújabb szerzeményei köszöntöttek minket.

Vagány és Figyelő, a környék legszebb fakacsái álltak sorfalat és faarccal állták az érkező vendégek rohamát. 

Nem mindennapi ebédre voltunk hivatalosak - pizzát készítettünk és kemencében süthettük meg. Érkezésünkkor a lángok már vad tűztáncot jártak. 

A hőmérő szerint a belső hőmérséklet már elérte a 320 C fokot.

A lányok nagyon készültek a tésztadagasztásra, alapanyagban nem volt hiány. A nap végére megfejtettük Nagyi titkát is! 

A gyors kezek pillanatok alatt kimérték és összerakták a szükséges hozzávalókat.

  

Miután összeállt az anyag, pihenőre küldték. Aztán fellebbent a lepel és kezdődhetett is a munka, az időközben megkelt tésztaalappal. 

A történet több szálon futott. A deszkákon alakult a pizza alap, a férfiak pedig közben kipucolták a kemence belsejét a parázstól. Nem fázott senki, a kemenceajtó is átforrósodott. 

Szép, szép a minta, de a nyitásához azért nem ártott egy kis védelem a kezünknek.

Mire mi elkészültünk a kemence tisztítással, addigra a lányok is már a feltéteket rakták rá a nagy, kerek alapokra. Bolognai, tengeri halas, Hawaii-i, sonkás és kolbászos.

Aztán irány a kemence! Előre belisztezett péklapátokkal raktuk be a pizzákat, ahol aztán pár perc alatt jó ropogóssá sültek. Ugye, hogy jól nézett ki?

Ebéd után dukál a desszert is, erre két különlegességet talált ki a ház asszonya. Az egyik "édes" pizza alaptésztáját baracklekvárral kente meg.

  

Majd erre jött a fahéjas alma, a szilva és a barack. A másik fajta pedig mascarponés-gesztenyés ízesítést kapott. 

Egymás után tűntek el pizzaszeletek, igazán fejedelmi volt a lakoma. Egészen más volt az íze, mint az otthoni sütőkben készített pizzáknak. Az ebéd után egy kicsit megpihentünk, majd kezdődhetett is a következő menet. De erről majd a következő posztban írok...