Nézem az embereket. Legtöbbször maguk elé nézve vagy leszegett fejjel, esetleg a kirakatokat figyelve közlekednek a járdákon. Elvétve látok olyanokat, akik a magasba néznek, a nagy részük valószínűleg turista. Pedig érdemes feltekinteni az épületek homlokzatára is. E posztban erre szeretnék egy példát mutatni, folytatva az előző részben megkezdett újpesti sétát. Az elmúlt években a központ, a Szent István tér rengeteget változott. Átépítették, felújították - véleményem szerint nagyon szép lett. Már csak a piachoz tartozó nagy parkolóval kellene kezdeni valamit, hogy ne rontsa az összképet. De most nem ez a téma. Megújult a park, a köztéri padok, szökőkút épült és megújultak a környező házak is. A 3-as szám alatt álló házra már régen felfigyeltem. Igaz a homlokzat nagy része takarva van a fák lombjai által, de ha felnézünk egy igazi gyöngyszem tárul a szemünk elé.
Sajnos az épület történetéről, tervezőjéről még nem találtam anyagot, de olyan igazi, múlt század eleji polgári hangulatot áraszt az egész. Külön örömmel tölt el, hogy végre egy ilyen szép épület, hozzá méltó állapotban pompázik. Ha csak előre nézünk akkor egy épületet látunk a fák takarásában.
Ha mellette megyünk el és a kirakatokat, táblákat nézzük, akkor ezt látjuk.
Feltekintve viszont hihetetlen szép részleteket figyelhetünk meg.
Milyen jó, hogy a kültéri lámpaburkolatok is sértetlenül emelik a homlokzat egységét, szépségét!
Az ablakokat "tört" timpanon és faragott szoborfej díszíti.
A lakók is igyekeznek hozzájárulni az épület díszítéséhez. Az erkélyek virágládáiban muskátlik piroslanak. Remek keretet adtak a szoborfej fotózásához.
Ugye, hogy érdemes néha felnézni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése