2025.02.09.
Munkácsy sikereinek egyik titka kétségtelenül az óriásképekben, azon belül is a Krisztus-trilógiában rejlik.
 |
| Krisztus Pilátus előtt (1881) |
A század utolsó harmadában Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek az óriásképek, az úgynevezett kolosszálképek, melyek hatalmas méretük mellett az egyetemes mondanivalójukkal és drámai történetmesélésükkel is hatottak.
 |
| Krisztus Pilátus előtt (1881) |
Munkácsy Krisztusa képes volt országhatároktól függetlenül megszólítani az embereket.
 |
| Golgota (1884) |
A monumentalitás és a lebilincselő téma mellett a képek meggyőző ereje a tökéletes technikai tudásról tanúskodó, valósághű festésmódban rejlett.
 |
| Golgota (1884) |
A siker hátterében a művész műkereskedője, Charles Sedelmeyer állt, aki tisztában volt mindennek stratégiai jelentőségével, a művészi karrierre és hírnévre gyakorolt befolyásával.
 |
| Golgota (1884) |
 |
| Krisztus a keresztfán (1884) |
Az 1880-as években Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhetően Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.
 |
| Ecce Homo vázlat (1896) |
 |
| Ecce Homo vázlat (1896) |
Ezt követte több osztrák és magyar kitüntetése és két hivatalos megrendelés, amely megkoronázta pályafutását.
 |
| A reneszánsz apoteózisa vázlat (1888) |
A bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképe, A reneszánsz apoteózisa.
 |
| A reneszánsz apoteózisa (1889) |
Valamint az épülő Országház számára festett Honfoglalás.
 |
| Honfoglalás (1893) |
 |
| Honfoglalás (1893) |
 |
| Honfoglalás (1893) |
E két alkotásnak köszönhetően Munkácsy a császárváros legfőbb múzeumába az európai művészettörténet kiemelkedő alakjaként vonult be, míg a parlamenti megrendeléssel Budapest székesfőváros és a magyar állam rótta le hódolatát a festőfejedelem előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése