Egy világsiker története - Munkácsy

2025.02.09.

Munkácsy Mihály (1844-1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum egy nagyszabású kiállítást nyitott meg tavaly novemberben. Több mint száz festmény került kiállításra, köztük a festő leghíresebb alkotásaival. Ezt a páratlan lehetőséget mi sem hagyhattuk ki. Előre megváltott jegyekkel érkeztünk meg az épület lépcsősorához, ahol meglehetősen sokan vártak a bejutásra. Végül a harmadik kapunyitásnál mi is beléphettünk a múzeumba.

Leadtuk a kabátokat a ruhatárba, majd átirányítottak minket a Reneszánsz Csarnokba, ahol további sorban állás várt ránk.

Szerencsére már itt is bőven akadt látnivaló. A festett boltíves oszlopsor, kiállított freskótöredékek, valamint a lélegzetelállítóan szép Román Csarnok. 

Úgy 20 percnyi lassú araszolás után végül beléptünk a kiállítótérbe, ahol mint megtudtuk telefonnal, vaku nélkül engedélyezett a fotózás. Meglepetten, de örömmel fogadtuk az információt és igyekeztünk is kihasználni a kivételes lehetőséget.

Munkácsy Mihály 1844.február 20-án született Munkácson. 

Szülei halála után a nagybátyjához került Békéscsabára, aki asztalosinasnak adta. 1861 egy fontos évszám az élettörténetében, ugyanis ekkor kezdett el tanulni Szamossy Elek festőtől. A festészet teljesen magával ragadta, négy évvel később már a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanul fél évet Karl Rahl alatt. 1866-ban beiratkozott a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára. Rá egy évre a Nemzeti Múzeum megvásárolta első Munkácsy képét, melynek a címe: Vihar a pusztán.

Ásító inas

Köpülő asszony

A Rőzsehordó nő az egyik legismertebb magyar festmény, mely sokszorosított formában egykor a magyar otthonok és közösségi terek egyik legnépszerűbb dísze volt.

Rőzsehordó nő

Munkácsy első igazán jelentős műve a Siralomház.

Siralomház

Munkácsy 1871-ben Párizsba költözött, itt alkotta legérettebb képeit, köztük a Zálogházat, amely az első nagyvárosi életkép a magyar festészetben.

Zálogház

Műteremben

Munkácsyt az emberi lét sorskérdései iránti érdeklődése vezette el a Milton megfestéséhez, amely új korszakot jelölt pályáján. Munkácsy Charles Sedelmeyer műkereskedőnek adta el a képet, aki megrendelte tőle az alábbi kisebb méretű változatot, redukciót is. A Milton meghozta Munkácsy számára a világsikert, miután elnyerte vele a párizsi világkiállítás egyik aranyérmét is. A nagy méretű változat 145 éve a New York-i közkönyvtárban látható.

Milton (Redukció)

A korszak leghíresebb - nemzetközileg is elismert - magyar zeneszerzője, Liszt Ferenc Munkácsy közeli barátja volt. Sokszor vendégeskedett a festő párizsi otthonában. 

 

Liszt Ferenc

 

Munkácsy Mihályné

Hans Temple: Munkácsy Mihály műtermében

A bejegyzés elején már említettem a Vihar a pusztán című alkotást. A kiállítás végén kapott helyet ez a híres festmény, párban Csontváry Koszta Tivadar hasonló című alkotásával. Egy téma, egy cím, de két nagyon különböző stílus és látásmód.

 

 

Munkácsy Mihály ezüst babérkoszorúja

1896-ban, a millenniumi ünnepségek alatt mutatták be az Ecce homót, ez volt Munkácsy utolsó nyilvános szereplése. Betegsége miatt egy baden-badeni szanatóriumban töltött el egy évet, majd a Bonn melletti endenichi szanatóriumba szállították át, ahol 1900. május 1-én hunyt el. Budapesten a Műcsarnok dísztermében ravatalozták fel. Temetésén több tízezer embert vett részt.

 

 A következő bejegyzésben még megnézzük Munkácsy kolosszálképeit is.