Az irotai templomban

A régi sírhelyek megtekintése után most nézzük meg a falu templomát. A Rákóczi-szabadságharc után rutén jobbágyokat telepítettek a faluba. Először egy fatemplomot építettek, mely később tűzvész martalékává vált. A hívek újra felépítették a kis fatemplomot. A falu lakosainak száma folyamatosan nőtt, így idővel szükségessé vált egy nagyobb kőtemplom építése. A Vay uradalommal kötött egyezség eredményeképpen 1846-ra készült el a ma is látható templom.

A felújított templom igazán impozánsan mutat a falu felől és a templomkertből nézve is.

A görögkatolikus templomok legszebb díszítő eleme az ikonosztázion.

A dúsan faragott állványzat központi ikonja mindig a trónon ülő, díszes ruhába öltözött, ítélő Krisztust - a Pantokrátort - ábrázolja. Ez az ikon méretileg is nagyobb az őt körülvevőktől. Alatta egy kis méretű képtáblán a Titkos vacsora képe látható. Megfigyelhetünk továbbá négy nagy alakú alapképet is. Jobbra az ítélő Krisztus, balra az Istenszülő a Gyermekkel. A szélső képeken a bal sarokban Szent Miklós, a jobb oldalon pedig mindig a templom védőszentjének a képe látható.

A templom ikonosztázionja a 19. század közepén készült el, képeit Boda József festő festette. A képen látható repedéseknek sajnálatos oka van. A templom története során kétszer is villámcsapást szenvedett. Az első olyan erős volt, hogy megrepedtek a falak. A felújítások ellenére újra és újra előtűnnek ezek a repedések.
Az oltárhoz vezető központi ajtót királyi ajtónak hívják. A teljes ikonosztáziont bemutató fotón láthatunk még további két kisebb bejáratot, ezek az északi és déli diakónusi ajtók.

A királyi ajtón a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács és János) képe látható. A csodálatosan faragott ajtón jól megfigyelhető az egyik fontos eucharisztikus jelkép, a szőlő. E templomban még láthatunk régi lobogókat. Ezeket nagy ünnepek körmeneteinél használják.

A templomhajó végében egy fali freskón Irotát és a templomot láthatjuk az Istenszülő oltalmában (mely egyben a templom neve is).