2020. február 26., szerda

Bivalyok és ürgék - Kápolnapuszta

A következő nap reggelén elég korán hagytuk el a szállást. Aznapra ugyanis két izgalmas és nagyobb lélegzetű program volt betervezve. Az első célpontunk a kápolnapusztai bivalyrezervátum volt.


A rezervátum Zalakomár és Balatonmagyaród között található. A műútról letérve egy elég hosszú és meglehetősen kátyús út vezet a területre. Talán úgy két kilométernyi szlalomozás után érkeztünk meg. A fogadóépület előtti parkolóban hagytuk a kocsit, megvettük a belépőjegyeket és kezdődhetett is a séta.


A rezervátumban egyéb, őshonos magyar állatokat is megtekinthetünk, de mi most kimondottan a bivalyokra koncentráltunk, melyek száma az 1980-as évekre drámaian lecsökkent. Szerencsére még éppen időben léptek az illetékesek. 1992-ben megvásárolták a területet, majd bivaly- és szürkemarha tartásba kezdtek. Jelenleg mintegy 250 bivaly él a területen, melyek a fajfennmaradás mellett a génállomány megőrzésében is fontos szerepet játszanak.


Eleinte meglehetősen távol volt a csorda a látogatók részére kialakított ösvénytől, de szerencsére a közelben elterülő vizes, dagonyás terület időközönként odavonzott egy-egy példányt. Így már egészen jó, közeli fotók készülhettek.


Néhány érdekesség ezekről a csodálatos állatokról. A bivaly Indiából származik, élettartamuk átlagosan 35 év. A súlyuk elérheti akár az 1200 kilogrammot is. Igavonó ereje 50%-al nagyobb mint a szarvasmarháé. Szereti a mocsaras, vizes területeket. Jól úszik, meleg időben pedig szívesen fekszik vagy dagonyázik az iszapban.



A bivalytartás elsődleges célja a tejtermelés. Egy állat évi átlagban 1000-1200 liter tejet ad, de a kivételes tehenek akár évi 2000 liter tejet is adhatnak. A tej zsírtartalma másfélszerese a tehéntejének. Elképesztő erejük van. Képesek nagy terheket megmozgatni, igaz csak lassú, kimért mozdulatokkal. Munka közben meg is izzadnak, talán ezért is szeretnek annyira fürdeni.


Táplálékukat illetően igénytelenek. Jól hasznosítják a levél nélküli kukoricaszárat és a mocsaras, nedves, sovány legelőket. 


Felár ellenében lovaskocsival is bejárhatjuk a terület bizonyos részeit.


No, és a legelőn élő ürgepopuláció! Nagyon sokat láttunk. Ki-, bejártak az üregekben, gyűjtögettek, figyeltek. Mókás kis állatok.

  

Elrepült az idő, indulnunk kellett, mert a következő program előzetesen leegyeztetett időpontban kezdődött. Pár kilométerrel odébb...

6 megjegyzés:

  1. A bivalyokról a mozzarella jut eszembe, ami nagyon finom, de egy ideje nem ehetem. Most rákeresve találtam egy biogazdaságot, Virágoskút kft, Balmazújváros mellett, ahol kapható többféle bivalytejtermék, és az érlelt keménysajtot nagyon szeretném, hátha beleférne a diétámba, ami csak hosszan érlelt kemény sajtokat engedi. Úgyhogy jó, hogy írtál a bivalyokról, köszönöm! 😊

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem gondoltam, hogy a bejegyzés ilyen irányú inspirációt is nyújt majd az olvasóknak. Szívesen! :)

      Törlés
    2. A bivalyok nem egy szépségek, de hasznosak 😊
      A kis ürgebürge aranyos, pont úgy állt két lábra, mint a szurikáták szoktak, ha kémlelik a tájat.

      Törlés
    3. Valóban kedves kis állatok az ürgék. Itt az ösvénytől kicsit távolabb mozogtak, de távcsővel jól megfigyelhetőek voltak, a fotózáshoz pedig jól jött a teleobjektív.

      Törlés
  2. Virágoskút kft: http://www.viragoskutwebshop.hu/?id=357970c4fdf745348185ea97dc4dbed2&p=kereses&kat=5653

    VálaszTörlés