A zenélő rózsakert - Nagyar

2021.09.14.

A XVIII. század második felében Nagyar fontos kulturális és közéleti központnak számított Szatmár vármegyében. Mindez a Luby-család kiemelkedő szerepvállalásának volt köszönhető. Az utókor pedig sokat tett azért, hogy a fennmaradt épített értékek megújuljanak. Érdeklődéssel vártuk, hogy mi is élőben láthassuk a csodát.

Késő délután érkeztünk meg Nagyarra, a Luby-kastélyhoz. A kastélyudvaron kialakított vendégparkoló kapuja zárva volt, így egy közeli kis utcában parkoltunk le. Elképesztő látvány fogadott minket.

Ugyan már szeptembert írtunk, de a több ezer még virágzó rózsatő illat- és színorgiája teljesen elkápráztatott minket.

Igyekeztünk kihasználni a délutáni fényeket, így először a kertben sétáltunk egyet.

A kastélyt Luby Géza építtette klasszicista stílusban 1877-79 között, ahová a feleségével Okolicsányi Margittal költözött be. A ház urát sokan Rózsakirálynak is becézték, ugyanis egy hatalmas rózsakertet létesített a kastély körül. Aztán teltek az évtizedek és sajnos ezt az épületet sem kerülte el a szokásosnak mondható magyar "kastélytörténet". Államosítás, később iskolaként üzemelt majd miután azt bezárták az üres épület állaga folyamatosan romlott. A változásra egészen 2010-ig kellett várni. Ekkor vásárolta meg a romos kastélyt Szabó Zoltán vállalkozó és megkezdődött a felújítás. A belső berendezésből nagyon kevés tárgy maradt fenn.

 

A főbejárat mellett kifüggesztett olajfestményen megtekinthettük a korabeli kastélyt. Azon még sárga színben pompázott az épület, a felújítás során viszont úgy döntöttek, hogy a régióra jellemző tradicionális szatmári kék színezetet kap a homlokzat.

A felújítás után a régi rózsakertnek emléket állítva, létrehozták a jelenleg látható és bejárható Rosarium-ot. A kastély erkélyéről a magasból is rátekinthettünk az első kertre.

A kertben 500 fajta(!) és közel 5000 rózsatő között sétálhattunk. A látott élményt pedig tovább fokozta a kertben mindenhol hallható kellemes háttérzene. 

 

És még mindig maradt látnivaló! A kastélytól balra valamivel távolabb egy modern vonalvezetésű, faszerkezetű trópusi pálmaház épült.

 

A külső szeptemberi hőmérséklet is szokatlanul magas volt, de belépve az üvegépületbe szinte mellbe vágott a hőség. Csak egy pár fotó erejéig merészkedtem be.

Élményekkel, színekkel, változatos formákkal és illatokkal telítve léptünk ki a kastély kapuján. Feltétlenül nézzétek meg, ha arrafelé jártok...