A csónakos fejfás temető - Szatmárcseke

2021.09.14.

A Túr-bukó alapos bejárása után ismét kocsiba ültünk. A következő úti célunk a szatmárcsekei műemléktemető volt. A templom mellett álló magas tuják árnyékában parkoltunk le és innen sétáltunk be a sírkertbe.

A temető különleges formájú, fekete fejfái hazai és európai szinten is egyedülállóak. A tölgyfából készült, 1,5-2 méter magas csónakra vagy emberfejre emlékeztető fejfák látványa páratlan élményt nyújt a látogatók számára.

 

A fejfák láttán nekem óhatatlanul a Húsvét-sziget legendás szobrai jutottak eszembe.  

A különleges formavilág eredete mindmáig tisztázatlan, több elmélet is létezik. A vizekkel körbevett területekről. csónakokkal tudták kivinni a halottakat a magasabb szárazulatokon kialakított temetőkbe. Aztán olyan feltételezés is létezik, hogy a halottakat csónakokba fektetve indították el az utolsó útjukra. Mások szerint a fejfák csak egyszerűen arra emlékeztetnek minket, hogy a nagy árvizek alkalmával csak csónakokkal tudták megközelíteni a temetőket. Végezetül van egy funkcionális tézis is, miszerint a jellegzetesen keskenyedő íves fejrész, egyszerűen csak az írásmező csapadék elleni védelmét szolgálja.

Minden fejfa felirata az A-B-F-R-A, vagyis A Boldog Feltámadás Reménye Alatt mozaikszóval kezdődik, a többségük pedig B-P, azaz Béke Poraira felirattal zárul. 

További érdekesség, hogy nagyon sok fejfán az elhunyt életéről szóló rövid versike is olvasható:

"Itt Kovács István alusza csendes álmát, ki a Túr vizébe lelte a halálát, 19 évig élte ifjú korát, ekor végezte be ő a földi Pájáját szép ifjú kora ezzel végezte be. Mert hatalmas Urunk ezt ő reá mérte. M-H 1930. aug. 24. Isten veletek kik Szerettetek."

A temetőben egy kis dobon áll Szatmárcseke leghíresebb fiának, Kölcsey Ferencnek fehér márványból készült, köroszlopos síremléke.

Kölcsey élete nagy részét Szatmárcsekén töltötte. A Himnuszt is itt írta meg költő, a következő megjelöléssel:  "a Magyar nép zivataros századaiból. Cseke, Januar 22. 1823." 

Kölcsey 1838. augusztus 24-én hunyt el, de a földi maradványok többszöri kihantolás után csak száz év múlva, 1938-ban leltek örök nyugalomra.