Túr-bukó

2021.09.14. 

Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál,

Ott, hol a kis Túr siet beléje,

Mint a gyermek anyja kebelére.

 

Nem véletlenül választottam bevezetésül Petőfi Sándor A Tisza című költeményének  első versszakát. Túristvándi után mi is felkerestük azt a helyet ahol a kis Túr siet a Tiszába. Azt hihetnénk, hogy a költő anno itt állva kapott ihletet és írta meg ezt a méltán híres költeményt, de nem... A sűrűn kanyargó Túr egyik ága Nagyarnál, közvetlenül folyt a Tiszába. A hagyományok szerint ott, a település határában írta Petőfi a verset, egy kocsányos tölgyfa árnyéka alatt.

 

A műútról lehajtva a gáton már legalább egy tucat autó parkolt, így hát mi is besoroltunk melléjük. Éppen indulni akartunk az összefolyás irányába amikor is egy újabb autó érkezett. Munkások jöttek vissza az ebédszünetről, akik az út túloldalán folyó földmunkán dolgoztak. Ők szóltak, hogy ha az összefolyáshoz tartunk akkor menjünk tovább autóval, mert onnan bizony még elég messze van. Ismét autóba ültünk és majdnem végig aszfaltozott úton haladva végül megérkeztünk a Túr bukógáthoz.

 

A Túr szabályozási munkáit a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat végezte 1927-1929 között. A Túr sonkádi osztóművétől a Tiszáig 11,5 km hosszú mesterséges medret építettek, melyet báró Kende Zsigmond csatornának neveztek el. A Túr fenékszintje és a Tisza kisvízszintje közti különbség legyőzése érdekében épült a torkolati bukógát. A csatornát és műtárgyait 1929. augusztus 4-én ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.

 

    

A Tisza partján egy különleges, palackorrú lebegő kikötőt is láttunk. A fotón a jobboldali csónak kissé kitakarja a palack forma kupakos végét.

Hogy miért különleges? Ez az első olyan kikötő ami nagyrészt folyami hulladék felhasználásával készült. A pallók alatti rácsos keretben üres műanyag palackok sokasága biztosította a vízfelszínen történő lebegést.