A tákosi mezítlábas Notre-Dame

2021.09.13.

A meglehetősen zsúfolt és munkás nyár után, szeptemberben végre elérkezett az éves szabadságunk ideje. Tíz napot töltöttünk el az ország keleti csücskében. Az első szállásunk Vásárosnamény központjában lett foglalva. Az első öt napban innen kiindulva fedeztük fel a környező falvak látnivalóit.

Északkelet-Magyarország, Kárpátalja és Románia legnyugatibb részén (Partium) kialakítottak egy tematikus útvonalat, mely a "Középkori templomok útja" nevet kapta és a régió középkori egyházi örökségét hivatott bemutatni. Az első napon három régi templomot szerettünk volna megnézni, így először Tákos felé vettük az irányt.

A falu református temploma talán az egyik legszebb ebben a térségben. Budai Lajosné, Viola néni örömmel fogadott minket és részletesen megismerhettük a templom történetét. A paticsfalú (vesszőfal), kazettás mennyezetű, egyhajós templom egyszerű paraszti kezek munkájának eredménye, ezért sokan csak mezítlábas Notre-Dame néven említik. A legrégebbi része 1766-ban épült, a nép emelte magának fából és sárból.

A templomot 1784-ben nyugati irányban kibővítették, ennek emlékére is készült egy mennyezeti kazetta.

A beltér igazi értékét a festett fakazettás mennyezet és a malomkövön (!) álló szószék adja. A mennyezet festője természetesen megörökítette a saját és az építtető nevét is egy-egy kazettán.

A szószékkel szembeni padsor első padja díszes, turulfaragást kapott, melyet nemes Buday Imre úr készíttetett a saját családtagja részére és az asszonyok tiszteletére. 

A turulmadarat karácsony első napján világítja meg a nap. Az alábbi hármas padot pedig nemes nemzetes vitézlő Dancs Imre úr faragtatta a mindenkori lelkész családja részére.

Egy gondolat erejéig hadd térjek még vissza a fényre. A templom ablakai keletre és délre néznek, így a napfény körbejárja a mennyezetet. A mennyezeti kazetták között helyet kapott a 12 csillagjegy képe is, melyeket az év hozzájuk tartozó szakában ér napfény. Ezért a Nap templomának is nevezik. Íme a mi csillagjegyünk, a Vízöntő kazettája, az örvénylő víz motívumával.

Az ismertető meghallgatása után készítettem néhány fotót a gyönyörű beltérről. A feleségem addig átment a szomszédos Tájházba, hogy megnézze a hímzéskiállítást. Jó egészséget kívánva köszöntünk el Viola nénitől és továbbindultunk Csarodára...