A Habsburg nádori kripta

2024.01.28.

 

Sokadjára kell megállapítanom, hogy mennyi érdekes és talán kevésbé ismert hely található a Budavári Palotában. Sikerült megnéznünk a Habsburg nádori kriptát, amely kegyeleti hely, így csak vezetett séta keretén belül látogatható. Már a bejutás sem volt szokványos, ugyanis a Magyar Nemzeti Galéria egyik kiállító terméből vezetett le egy lépcső a kriptába. Most egy hosszabb bejegyzés következik, hiszen nagyon sok érdekes dolgot hallhattunk a séta során.

 

Budát 1686-ban sikerült visszafoglalni a töröktől. Az ostrom alatt elpusztult, majd nagyrészt elbontott középkori palota helyén Mária Terézia uralkodása idején egy új barokk palota épült. Az északi palotatömbben 1768-ban alakították ki a palotakápolnát, mely a következő évben lett felszentelve Szent Zsigmond tiszteletére. Sajnos a kápolna is megsemmisült a második világháború során és a későbbiekben sem építették fel újra. A területén a Magyar Nemzeti Galéria kiállítótermei kaptak helyet.

A kápolna altemplomát a kezdetektől temetkezésre használták. A palota belső részéből csak ez a kripta élte túl a második világháború pusztítását valamint az azt követő átalakításokat.

A kripta három teremre tagolt. Az első a kápolna, a második az egykori ravatalozó és a harmadik teremben áll József nádor szarkofágja. A sétavezetőnk kérésére a kápolna székein foglalt helyet az egész csoport és itt hallgathattuk végig a részletes ismertetőt a reformkor egyik meghatározó alakjáról. 

József nádort, József Antal főherceget (1776-1847) gyakran a "legmagyarabb Habsburgnak" is szokták nevezni, hiszen Budára kerülve hamar azonosult a magyar érdekekkel. Nagyon sokat tett a városfejlesztésért, támogatta a kultúrát. Ennek egyfajta elismeréseként még az élete során teret neveztek el róla. 

 

A teljesség igénye nélkül néhány szó a munkásságáról. Pénzzel és közbenjárással támogatta Széchenyi István terveit. Támogatta a városi közlekedés fejlődését. Támogatta a Füvészkert megalapítását. A nevéhez fűződik a Palatinus, valamint harmadik feleségével közösen a Vakok Intézetének a megalapítása. 1801-ben megfogalmazott egy Memorandumot, mely szerint a középkori városfalat le kell bontani. Rendezni kell a Duna partját, a rakpartot. A belvárosból ki kell költöztetni a kovácsokat, a bőrcserzőket. Az új temetőket is a külvárosban kell kialakítani. Le kell kövezni az utakat és fákat kell ültetni. Az 1838-as pesti árvíz idején 36 termet nyitott meg a palotában, segítségül a bajba jutott embereknek. 

A vezetőnktől hallhattuk, hogy hogyan kapcsolódik a palota kertjeihez a nádor személye. A Habsburg családok előírása szerint minden fiúnak el kellett sajátítani egy polgári hivatást is, így ő a botanika irányába orientálódott. 2440 növényt honosított meg a palota környékén, a királyi kertekben 300-féle rózsa virágzott. Neki köszönhetjük a Margitsziget valamint a Városliget fejlesztését is. 

Sikeres és energikus volt a közéletben, viszont a magánéletében annál súlyosabb csapások érték. Három feleségéből kettőt, nyolc gyermekéből négyet veszített el.  

 

A sírboltot eleinte csak a személyzet temetésére használták. A fali fülkékben és a padlózat alatt helyezték örök nyugalomra többek között a palota kapusát, a felügyelőjét, a plébánosát. 

József nádor az első két családi elhalálozás után határozott a családi sírbolt kialakításáról. Engedélyt kért a császári udvartól, hogy a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. Miután megkapta az engedélyt megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével.

 

 

Első felesége a pravoszláv vallású Alexandra Pavlovna, I. Pál orosz cár lánya volt. Gyermekszülést követően halt meg. Második felesége a református vallású Hermina Mária Amália német hercegnő volt, aki egy ikerszülés közben hunyt el. Harmadik felesége az evangélikus vallású Mária Dorottya hercegnő volt. József nádor 1847-ben hunyt el.

A harmadik terem központjában áll József nádor szarkofágja, a síremlék Zala György szobrászművész alkotása.

 

 

A nádor sírja mellett kapott helyett három feleségének szarkofágja. Alexandra Pavlovna hercegnőt végül az ürömi pravoszláv sírkápolnában helyezték örök nyugalomra, így itt a kriptában jelenleg csak egy emlékszarkofág látható. (Az ürömi sírkápolnát korábban már bemutattam a blogban.) 

 

 

Jelenleg 25 elhunytnak nyújt örök nyughelyet a kripta, melyet a leszármazottak rendszeresen látogatnak. A Habsburg család 1945 után elhunyt tagjai közül talán a leghíresebb József Ágost főherceg, aki a második teremben alussza örök álmát.

 

 

A sétavezetőnk még hosszasan mesélt a kripta többszöri kirablásának megrázó történetéről, az antropológiai vizsgálatokról, a Habsburg balzsamozási és temetkezési szokásokról, a bécsi kopogtatási ceremóniáról, de ezekről most nem írok, hogy maradjon még érdekesség azoknak is akik kedvet kapnak a bejegyzés kapcsán a kripta meglátogatására.

Végezetül még egy építészeti érdekesség, reméljük helyesen sikerült lejegyzetelnünk. A kripta utolsó felújítása a századfordulón történt. Ekkor a falak műmárvány burkolatot és kőporos mennyezeti festést kaptak. A falburkolat hasonlít a firenzei Medici-kriptáéra.

A műmárvány készítésekor állati (nyúl) enyvet kevernek össze mésszel és festékporral. Az így kapott masszát felszeletelik és feltapasztják a falra. A simítás és száradás után többször csiszolják, majd kecsketejjel és olajjal kezelik. A szakemberek szerint állítólag tartósabb mint az eredeti márvány! Onnan lehet felismerni, hogy a műmárványnak hidegebb a tapintása.

 

Remek vezetővel, nagyon érdekes séta volt! Csak ajánlani tudom.