Velem

2024.09.11.

 

A reggeli készülődés közben természetesen újból ránéztünk az időjárás előrejelzésre is. Sajnos a markáns és csapadékos hidegfront továbbra is megállíthatatlanul robogott a Kárpát-medence felé. Éjfél környékére jósolták az érkezését a nyugati határra. Előttünk állt még egy napsütéses nap, amit maximálisan szerettünk volna kihasználni. Elindultunk Velembe.

 

Majd húsz éve jártunk itt utoljára, de a mai napig emlékszünk innen egy kedves pillanatra. Akkor is a központban, a Hősök Kapuja közelében parkoltunk le és gyalogosan fedeztük fel a település és a környék látnivalóit. A gyerekek kezét fogva gyalogoltunk az útszélen, amikor is megszólított minket egy idősebb, biciklis úr. Érdeklődött, hogy honnan jöttünk, majd megemlített egy-két látnivalót és végül felhívta a figyelmünket, hogy itt bizony "szubklíma" van, jó levegő, feltétlenül lélegezzünk jó mélyeket! A település valóban a szubalpin levegőjű és igyekeztünk is betartani a fenti jótanácsot az erdei részeken. No, de ne szaladjunk ennyire előre. 

 

 

Az első indexképen látható a község központjában, a Szerdahelyi-patak partján álló Hősök Kapuja. A település jelképének is számító harangláb és kapu a világháborúkban elesetteknek állít emléket.

 

A nézelődés és fotózás közben szóba elegyedtünk az egyik udvarban szorgoskodó hölggyel. Beszélgettünk a településről és a mindennapi dolgokról. Megtudtuk többek között, hogy itt lakott korábban Törőcsik Mari színművésznő és megmutatta nekünk a házat is.

 

Az utcából felnézve jó rálátás adódott az 589 méter magas Szent Vid-hegy tetején álló kápolnára.

 

Innen az egykori Stirling-villához vezetett az utunk, melyet a skót nemesi Stirling család sarjai építtettek fel 1938-ban.

 

 

A villa mellett emelt alkotóházban népi mesterségeket bemutató műhely működik. Rendszeresen rendeznek bemutatókat és vásárokat, melyekhez kulturális programok is kapcsolódnak.

 

A Jurisics-várban, a Koronateremről szóló bejegyzésben már említést nyert Velem és a Stirling-villa. Most itt voltunk a kertben és élőben is láthattuk a híres bunkert.

 

Munkaszolgálatosok ásták ki, mielőtt a harcok elől 1944-ben három hónapra elrejtették itt a nemzeti ereklyénket. (1944. december 29. - 1945. március 19.)

 

 

A villa előtt áll Szent Vid vértanú, Velem község védőszentjének a szobra.

 

Az út túloldalán egy park és királyi portrészobrok várják a látogatókat.

 

Innen indultunk neki a szerpentinnek, hogy majd húsz év után újra láthassuk a Szent-Vid kápolnát.