2024.09.10.
A vár bejárását követően elindultunk a Jurisics tér irányába.
A híddal szemben rögtön egy érdekes zöld műemlék ház, a falán egy táblával. Gerhauser ház. Klasszicista lakóépület formáját 1816-19 között nyerte el, háromszög alakú, "Vasalóház" néven ismert. A "Hány az óra Vekker úr" című filmet, 1984-ben ebben a házban forgatták.
Pár perc séta és már ott is álltunk a Jurisics tér közepén. Nézzünk itt körbe egy kicsit. A Szent Jakab-templom a város egyik legrégibb és legszebb műemléke. A templomot Garay Miklós nádor építtette 1403-07 között. A templom előtt pedig a Városi kút látható, amely a XVII. századi láncos kút helyén épült fel 1818-24 között.
A Jurisics tér házai, előtérben az 1739-ben készült Mária-oszloppal. A sok gyönyörű homlokzat közül, most csak egyet emelnék ki.
Sgraffitos-ház. Kőszeg legjelentősebb késő reneszánsz műemléke. Az épület 1560 környékén lett átépítve emeletessé és ekkor kaparták a homlokzatra a jellegzetes vakolatdíszítést is. Maga a sgraffito szó azt jelenti, hogy "kaparni". E díszítési eljárás lényege, hogy a falra két réteg vakolatot hordanak fel, melyek közül a felső világosabb és aztán ebbe karcolják bele a mintákat. Az épület oromfalában lévő kis szoborfülképen egy barokk Mária szobor látható. Közvetlenül alatta egy latin nyelvű idézet olvasható:
"NONEST VOLENTIS, NEQVE CURRENTIS SED MISERENTIS DEI MDCLXVIII" azaz "Nem azé aki akarja, sem azé aki fut, hanem a könyörületes Istené 1668". Ez egy idézet Szent Pál egyik leveléből.
Feltehetően valamikor a XIV. század végén épülhetett, erre engednek következtetni az északi oldal kettős törésű lőrései. Az épület bal sarkánál egy érdekes jelre lettünk figyelmesek, amely egy kis sikátorra hívta fel a turisták figyelmét. Alatta pedig egy újabb tábla: Kőszegi időszalag.
Felkeltette az érdeklődésünket, így hát beléptünk. A sikátor első, sötétebb részében a mozgásunkat érzékelve, sorban kapcsolódtak fel a fények.
"Kőszeg történelmének főbb eseményei és jelentős személyiségei egyedi művészi megfogalmazásban tárulnak elénk. A Jurisics tér és a Chernel utca között a valaha védelmi célokat szolgáló átjáróban a város alapításától követhetjük végig Kőszeg történetének fontosabb állomásait."
A Hősi kapu 1932-ben épült, a város török ostromának 400. évfordulóján. Dombormű emlékeztet minket a város 1532-es hős védőire, az első világháború halottaira.
A város kis utcáiban több, az alábbihoz hasonló szoborral találkozhatunk a sétánk során. Szent Donát szobra 1729-ből származó barokk alkotás, eredetileg a város felső-ausztriai kapujának hídfőjén állt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése