2021.09.17.
A református templomtól csupán pár percnyi sétára található a Báthori Várkastély és Panoptikum. Mindenképpen szerettük volna mi is megnézni, hiszen az épület termeiben élethű bábuk segítségével különböző történelmi és mondabeli események elevenednek meg.
No, de viccet félretéve kezdjük a bejárást. Az írásos emlékek 1549-ben tesznek először említést a várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, de a XVIII. századra már erősen romos állapotba került. Az ásatásoknak köszönhetően a környéken több falmaradvány is feltárásra került. A rendkívül rossz állapotban lévő északi palota 1985-ben műemléki védelmet kapott. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették, melynek köszönhetően ma már látogatható. Ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, mely a falaiban középkori maradványokat őriz. A korabeli épületegyüttest egy makett ábrázolja az emeleten.
Az első terem a kenyérmezei csatáról, azaz a kereszt és félhold harcáról szól. A kenyérmezei ütközet 1479. október 13-án zajlott. A magyar sereg Báthori és Kinizsi vezetésével nagy
veszteségek árán, de végül diadalmaskodott a túlerőben lévő török sereg
felett. Az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett.
A török hódoltság korát a magyar történelemben 1541-től, Buda elestétől számítjuk és 145 évig tartott. A következő teremben megtekinthetjük Szulejmán szultán alakját, a központi részen pedig Báthori egyezmény megkötése látható, amit itt a kastélyban írtak alá 1549. szeptember 8-án.
A magyar gasztronómia a középkorban. A fennmaradt források szerint a királyi udvar, a nemesség és a polgárság étkezése rendkívül bőséges volt. Az étel elfogyasztásának a módja és környezete valamint maga az elfogyasztott étel is a hatalom kifejezésének az eszköze volt. Az igazi úr már nem a nagy ételmennyiségre hanem a sokféleségre törekedett.
Báthori Erzsébet (1560-1614)
Báthori Erzsébet a történelmi Báthory család szülötte és alakját egy szörnyű tette igazán hírhedtté. Ebben a jelenetben éppen a vádlói előtt áll díszes ruhában. A grófnővel szemben foglal helyet az ítélő bizottság. A királyi ruházatban II. Mátyás, a grófnőre mutató Thurzó György, valamint a fejét kissé lehajtó Báthori Gábor.
A legenda szerint Erzsébet egyszer megütött egy szolgálólányt, mert az fésülködés közben megrántotta az úrnő haját. A szolgáló kiserkent vére a grófnő kezére fröccsent, aki úgy látta, hogy ettől megszépült a bőre. Ez a felismerés annyira a hatalmába kerítette, hogy megölte a szolgálólányt és megfürdött annak vérében. Később már szüzek vérét vette a nem mindennapi szépség kúrájához. Egy függöny mögött ez a fürdési jelenet elevenedik meg, a háttérben pedig két elalélt szűzlány alakja látható.
A grófnőt személyes ellensége, Thurzó György tartóztatta le egy meglepetésszerű látogatás során. A "vámpírkirálynő" ellen ugyan eljárást indítottak, de a szabályszerű per végül elmaradt. A kínvallatások során a cselédek beismerő vallomást tettek, de pár nap múlva valamennyiüket kivégezték. A gazdag és befolyásos családból származó Erzsébetet pedig per és ítélet nélkül börtönbe vetették. A csejtei várban befalazva tartották fogva, ahol elborult elmével, 54 éves korában, 1614-ben meghalt.
A várkastély tetőterébe egy látványos csigalépcsőn jutottunk fel. Úgy láttuk, hogy itt egy konferencia terem került kialakításra.
Délután értünk vissza a parkolóba. Éppen indulni készültünk amikor megcsörrent a mobiltelefon. A nyíregyházi szállodából érdeklődtek felőlünk, mivel nem foglaltuk még el a szállásunkat. Megnyugtattuk a kedves recepciós hölgyet, hogy már úton vagyunk és estére biztosan ott leszünk. Előtte viszont volt még egy számunkra fontos megálló betervezve.
Hátborzongató kiállítás - na de a történet is az volt....
VálaszTörlés