2021.09.17.
Egész éjjel esett és reggelre sem csendesedett az égi áldás. Megreggeliztük majd az esernyő védelme alatt bepakoltunk a kocsiba. Rendeztük a szállás díját és elindultunk. Eredetileg úgy terveztük, hogy útközben megállunk majd egy-két településen, de nagyon úgy nézett ki, hogy a szakadó eső keresztülhúzza az elgondolásunkat. Már javában az autópályán haladtunk amikor alábbhagyni látszott az eső és előttünk a horizont is világosodni kezdett. Gondoltuk lesz ami lesz és visszatértünk az eredeti tervhez. Kihajtottunk a pályáról Nyírbátor irányába. Hamarosan beértünk a városba, leparkoltunk és az esernyők fedezete alatt elindultunk a várostörténeti sétányon.
Most először döntöttem úgy, hogy a fényképezőgépem a hátizsákban marad és csak és kizárólag a mobiltelefonom kamerájával fogom megörökíteni a látottakat. Rövidesen rátaláltunk a korábban már bemutatott nyírbátori Kolodko-szoborra, mely a középkori Sóút emlékére lett felállítva. A feleségemmel felváltva fotóztuk a kis szobrot és tartottuk az esernyőket, amikor is az egyik közeli ház kertjéből egy hölgy szólított meg minket. Kedvesen arról érdeklődött, hogy tudjuk-e mit fotózunk éppen. Megköszönve a kedvességét jeleztük, hogy igen, de jó volt látni, hogy rövid idő alatt milyen büszkék lettek a kis szoborra a helybéliek.
A két történelmi templomot összekötő sétány mellett szoborkompozíciók keltik életre a város legendákban gazdag történelmi eseményeit valamint a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit.
A sétány egyik végén, a minorita templommal éppen szemben található a Papok-réti-tó, ahol a benyúló félszigeten is egy hatalmas sárkány tárja szét a szárnyait. A szobor körül megpihenő récecsapatot láthatóan egy csöppet sem zavarta az óriás közelsége, ellenben az én óvatos közeledésemre azonnal vízre szálltak a szárnyasok.
...és a végére még egy sárkány. A szobrot a város önkormányzata állíttatta a 740 éves Nyírbátor emlékére (2019.06.28.).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése