2022.11.10.
Valamivel a déli harangszó után jöttünk ki a tavasbarlang látogatóközpontjából. A délelőttre jósolt égi áldás ugyan elmaradt, de továbbra is lógott az eső lába. Délutánra már szabadtéri program volt betervezve, nevezetesen a Szigligeti vár bejárása. Így visszasétáltunk a szálloda parkolójába, kocsiba ültünk és elindultunk. Alig hagytuk el Tapolcát, amikor is megjelentek az első vízcseppek a szélvédőn. A valamivel több mint 10 kilométeres út végén pedig már rendesen esett.
A vár tövében, a Kézműves Udvar és Várkávézó üres székein készültünk fel a sétára. Előkerült az esőkabát és az esernyő. A szürke, fénytelen és vizes körülmények miatt úgy döntöttem, hogy elő sem veszem a fényképezőgépet. A poszt fotói mobiltelefonnal készültek.
A kövekkel kirakott út az eső miatt rendkívül csúszós volt, óvatosan haladtunk a várkapu felé. Az út jobb oldalán elhaladtunk néhány balatoni vár makettje mellett. Rezi, Tátika, Hegyesd, Csobánc, majd Szigliget következett, de mire ide eljutottunk addigra már ott tornyosult előttünk a Balaton vára eredeti méretben is. A belépőjegy megváltása után elindultunk az alsó várba.
Szokták volt mondani, hogy minden rosszban van valami jó is. Mi ugye egész délutánra nyakunkba kaptuk a kiadós esőzést és a pára miatt nem gyönyörködhettünk a panorámában. A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt viszont távol maradtak a látogatók is. Az egész délután alatt talán mindösszesen 4-5 látogatóval ha találkoztunk.
Alaposan bejártuk a vár minden zegét-zugát. Megnéztük többek között a Martonfalvay rondellát, a Boronafalas lakóházat, a Kerek tornyot, az Újlaki kaput, a lakóépületeket, a kemencét, a Móriczhidai tornyot, a Király tornyot, a Víztárolót, a Tömöctornyot, a felrobbantott tornyot, Magyar Bálint szobrát, az ágyúkat, a szélben vadul lobogó zászlókat, a kiállításokat és a filmvetítést.
"Buda 1541. évi elfoglalása után a középső országrész török fennhatóság alá került, az ország három részre szakadt. Ezt követően elindult az új végvári rendszer kiépítése, a várakat megerősítették, a várrá alakítható építményeket erődítették."
"A balatoni végvárak feladata a Balaton északi partvidékének a védelme volt. A Balaton-felvidék várai közül sűrűn egymás mellett helyezkedett el a középkori eredetű Keszthely, Szigliget, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Nagyvázsony, Tihany és Veszprém vára. Később a XVII. században Keszthely, Szigliget, Csobánc, Nagyvázsony és Veszprém váraira együttesen "öt balatoni végház" (Communitas Quinque Castellorum Balatoniensium) közösségként hivatkoztak."
A Balaton vára 1260-62 között épült fel, melyet később több ütemben bővítettek is.
"A Szigligeti vár védelmi szempontból rendkívül szerencsés helyen, a Balaton vizével, valamint a tó környezetének ingoványos, mocsaras területeivel szegélyezett szigeten épült fel. Az erősséget ostrommal soha nem tudták bevenni a törökök."
A vár történetét és mindennapjait is megismerhettük a kiállításokon valamint a berendezett kiszolgáló épületek helységeiben. Makettek és diorámák tették még érdekesebbé a sétát. Így nézett ki például régen a balatoni naszád, más néven a sajka.
Fenn a toronyban végignéztük a várról szóló teljes ismeretterjesztő filmet. Ebből is mutatok egy képkockát, mégpedig a várromról - napjainkban madártávlatból és nem utolsó sorban jó időben.
A séta során több helyen láttunk ehhez hasonló átlátszó plexitáblákat, melyek segítségével elképzelhettük, hogy milyen volt eredetileg a mögötte még álló vagy már teljesen hiányzó, megsemmisült építmény. Nagyon ötletes, tetszett!
A szakadó eső ellenére is egy jó délutáni program volt ez a várbejárás. A séta végén még feltűnt némi reménysugár is a távoli horizonton.
Bátraké a szerencse ! Igaz a mondás, mert nem mondom, hogy ideális idő volt a sétára, de azért nagyon sok szépséget láthattatok - és valóban - zavaró egyéb látogató nélkül....Érdekesnek és nagyon ötletesnek találom azt a bizonyos "plexitáblás" múltidézést.
VálaszTörlés