Mennyország körút

2022.11.09.

Visszatértünk a hegyre. Előző nap elsősorban a szakrális látnivalókra koncentráltunk, most pedig a hegy természeti csodái vártak ránk. Erősen felhős és szeles reggel fogadott minket a hegyen, így indultunk útnak a présház elől. Rövid gyaloglás után máris megérkeztünk az Oroszlánfejű-kúthoz.

Hajdanán több természetes forrás is a felszínre tört a Szent György-hegyen, de mára már csak ez aktív. A kút vize úgynevezett résvíz. A lehullott csapadék beszivárog a kőzet réseibe, ott összegyűlik és később valahol forrásként tör ismét a felszínre. A kút 1901-ben nyerte el jelenlegi állapotát. Körben mindenhol takaros présházak, megkapó apró részletek, vele szemben pedig csodálatos panoráma varázsolja el az erre járókat.

A jelzésnél ráfordultunk a hegyre vezető turistaútra, ahol néhány percre ismét meg kellett szakítanunk a gyaloglást. Az egyik udvarról egy kisebb bikaméretű berni pásztorkutya robogott felénk. Mit tehettünk volna? Megálltunk és próbáltunk nyugodtak maradni. Mint utóbb kiderült egy rendkívül jámbor kutyával hozott össze minket a jó sors, csupán barátkozni próbált. 

 

 

Innen aztán már meg sem álltunk a hegyen körbefutó turistaútig, elindultunk az útjelzőn látható irányba, a Bazaltorgonák felé.

Élveztük a csendet, a friss erdei levegőt. Az út egyik kanyarulatánál egy kis ház állt, falán az alábbi táblával.

Előtte éppen arról beszélgettünk a feleségemmel, hogy milyen szuper lehet, ha az ember minden reggel ilyen pazar kilátásra ébred. És tessék... kiderült, valóban a Mennyország körúton járunk éppen. Úgy éreztem ezt le kell fotóznom, mikor is nyílt az ajtó és kilépett rajta a tulajdonos. Köszöntöttük egymást és érdeklődött, segíthet-e valamiben. Megdicsértem a rendkívül kreatív táblát és említést tettem, hogy miről beszélhettünk éppen. "Az igazi kilátás a teraszomról látható! Ha gondolják szívesen megmutatom, jöjjenek be nyugodtan!" Hát erre a barátságos fogadtatásra igazán nem számítottunk és természetesen nem hagytuk ki.

 

Pár pillanatra még mennyei fénysugarakkal is megörvendeztettek az égiek.

 

Beszélgettünk erről-arról, aztán előkerültek régi, különleges fotók is az alattunk elterülő medencéről. Az egyik kedvencem a ködtengerből kiemelkedő várromról készült fotó volt. Búcsúzáskor aztán kaptunk egy jó tanácsot is. A feleségem gyógyuló lábára való tekintettel az javasolta a fiatalember, hogy inkább a másik irányból közelítsük meg a Bazaltorgonákat. Természetesen megfogadtuk a tanácsot és elindultunk visszafelé. 

 

Lassan ismét magunk mögött hagytuk a présházakat és a sárguló szőlősorokat.

Egyre sűrűbben láttunk a hegyoldalon kisebb-nagyobb legördülő bazaltfolyásokat.

Alattunk egy kisebb völgyben megpillantottuk az őszi levéltenger által alaposan betakart Jégbarlangot (Sárkány-barlang).

 

Igazából nem is barlang, inkább csak egy üreg, amely a ledőlt bazaltoszlopok tömbjei között alakult ki. A bazaltkő jól szigetel, a belsejében lévő mély üregben a sűrűbb, hideg levegő megreked (fagyzúg), ezért mindig hűvös van. A néphit szerint régen egy gonosz sárkány lakta, mellyel Szent György szállt szembe.  

Szent György-hegy